Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hitvalló keresztény vagyok, nem jógi vagy guru – Németh Sándor a Mandinernek

2019.12.24

 

Hitvalló keresztény vagyok, nem jógi vagy guru – Németh Sándor a Mandinernek

2019. december 23. 20:03
 
 
 
Fenntartja jóga-kritikus véleményét, a környezet védelmét keresztény feladatnak tartja, a genderkérdésről pedig azt vallja: Isten az embert férfivá és nővé teremtette. Németh Sándort, a Hit Gyülekezete vezetőjét kérdeztük interjúnkban, melyben azt is elmondja, mit kritizál és mit ismer el Soros György tevékenységéből, és mi is valójában a különbség a konzervatív keresztény és a konzervatív iszlám nézőpontok között.
 

Az interjúra készülve az ön által szerkesztett Hetek hetilap régebbi számait lapozgattam, és azt láttam, hogy már évekkel a migrációs válság előtt a tömeges bevándorlás és az iszlamizáció kérdéseit feszegették. Ezek szerint önök megláttak valamit, amit akkor még senki más nem látott Magyarországon. Kért már bárki elnézést önöktől, amiért akkor iszlámellenesnek és arabgyűlölőnek nevezték önöket? 

Se a jobb-, se a baloldalnak nem szokása bocsánatot kérni Magyarországon. Néhány évtizedet eltöltöttem a magyar közéletben, el sem várok ilyesmit – de nem is azért mondjuk el a véleményünket, hogy saját igazunkat bizonygassuk vagy elismerést kérjünk számon bárkitől is. A közállapotokat és a világot meggyőződésünk, világnézetünk, értékrendünk alapján igyekeztünk mindig is értelmezni, és ezt soha nem kinyilatkoztatott igazságként vagy hitvallásunk részeként fogtuk fel.

Mi volt az a szellemi forrásvidék, amely lehetővé tette önök számára ezeknek a problémáknak ilyen korai meglátását?

Alapvetően a bibliai idealista világnézet és szellemiség. Ez elsősorban Krisztus-központú világlátást, spiritualitást, morális normákat és értékeket jelent – már ha a normák megvalósulnak. A tapasztalati világot, annak eseményeit és folyamatait a zsidó-keresztény kinyilatkoztatással vetettük egybe, és az ezekből levont következtetések alapján alakítottuk ki az álláspontunkat a politikai, társadalmi, kulturális szférák jelenségeiről, szereplőiről.

Ha már a spiritualitást említi, ide kapcsolódik egy téma, amelyet felkapott a magyar közélet, nevezetesen a jógával kapcsolatos kritikus szavait. Miért kapott ilyen heves reakciókat? Megérte felvállalni ezt a konfliktust?

Hogy miért kapta fel ennyire a közélet, ezen én is elgondolkodtam. Azt hiszem, a kereszténység alapjait a társadalom többsége alól kimosta az elmúlt néhány évtized, és az űrt szinkretista, egymásnak ellentmondó vallási, ideológiai elemek foglalták el. Számos hazai közéleti szereplő botrányosnak ítéli a zsidó-keresztény kinyilatkoztatáson alapuló világnézet képviseletét. A jóga-vitában azt kérték számon rajtam, hogy ez ügyben azt képviselem, amit keresztény vezetőként képviselnem kell.

Mindig is hitvalló kereszténynek vallottam magam, nem pedig gurunak vagy jóginak.

A jövőben is fenntartom a jogot arra, hogy az értékrendemmel ellentétes szokásokkal, magatartással, életvitellel kapcsolatban, így például a New Age-féle szinkretizmussal szemben is elmondjam a véleményemet. A Hit Gyülekezetének kezdetektől fogva az a célja, hogy a kereszténység eredeti természetfeletti tartalmának, a hitélet és szolgálat dinamizmusának, közösségi életének helyreállításában szerepet vállaljon. Konfliktusok vállalása nélkül nem tudnánk a bibliai hitnek helyet találni és foglalni a hazai közgondolkodásban sem.

Nem a Hit Gyülekezete, hanem a magyar közélet felejtette el, mi is az autentikus keresztény álláspont?

Szerintem igen, jóga-ügyben ortodox keresztény álláspontot fogalmaztam meg. Ezzel kapcsolatban semmilyen lelkiismeret-furdalásom vagy bűntudatom nincsen. Örülök, hogy felkapták a kérdést, és a jövőben is állok elébe minden olyan tisztázó jellegű vitának, amely a keresztény hitigazságoknak a társadalomban, közéletben való helyreállítását és népszerűsítését szolgálhatják.

 

 

Manapság rengetegen beszélnek a klímaváltozásról és a környezetvédelemről. Milyen álláspontot foglal el ebben a kérdésben a Hit Gyülekezete?

Maga a környezetvédelem fontos bibliai alapelv. Isten jónak teremtette a világot. Látjuk Mózes törvényében is azokat a rendeleteket, amelyek egyértelműen a természetes világ bioszférájának, állatvilágának, növényeinek védelmét szolgálják. Természetesen a legfontosabb az emberi élet szentségének a védelme. A természetet is Isten kinyilatkoztatásaként szemléljük, mert a föld és élővilága, az aer és az éter is az Ő teremtő műve. Tisztaságának és épségének őrzése, ápolása is Teremtőtől kapott feladata az emberiségnek.

A keresztényeknek a környezetszennyezés és -károsítás ellen fel kell lépniük.

De nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a klíma- és környezetvédelmet bizonyos politikai ideológiák és hatalmi érdekek érvényesítésének eszközeként használják fel, például a globalizáció kierőszakolása érdekében. A baloldali, liberális politikusok, a zöldekkel egyetértésben előszeretettel hangsúlyozzák, hogy a földünket a pusztulástól csak egységes világ képes megmenteni. Nemzetközi összefogásra valóban szükség van a kihívások hatékony kezelésének érdekében, de ez nem alapulhat a nemzeti identitás és szuverenitás fölszámolásán. 

A globalizációt negatív kontextusban említi. Miért?

A világ egyesítése teológiai szempontból, a népek evangelizálásának céljai szempontjából is problémás. A globalizálódás során különböző, ellentétektől sem mentes gazdasági, jogi, politikai, kulturális-vallási rendszerek egységesítése által vonják be a nemzeteket egyre szorosabb függőségi rendszerbe, aminek az a következménye, hogy az országok olyan szuperállamok részévé válhatnak, melyek jövőjének formálásában és meghatározásában a domináns tényezők a nemzetek feletti politikai, gazdasági-pénzügyi elit képviselői és azok hatalmi centrumai lesznek. Ez a folyamat előbb vagy utóbb birodalom létrejöttét eredményezheti, ha a nemzeti ellenállásokat, és azok vezetőit sikerülne a globalizálódás útjából eltávolítani. A Bibliában elsősorban azok a birodalmak szerepelnek, melyek Izrael és a zsidóság, valamint az apostoli egyház világtörténelmi sorsának alakulásában döntő szerepet töltöttek be. A Szentírás a birodalmakról negatív képet közvetít, mert ezek mindig is fő ellenfelei, sőt rombolói voltak Isten országának, akadályozói földi eljövetelének, és nem utolsó sorban azt is meghiúsították, hogy az emberek szabadon keressék az üdvösségüket, boldogságukat. A birodalmak szellemi minősége egyre romlik az idő előrehaladtával, és különösen az eszkatológiai, végső világbirodalomról közvetítenek rettenetes képet a bibliai próféciák.

A birodalmak lényegéből fakad a Biblia Istenével szembeni ellenséges magatartásuk.

Ennek fő oka, hogy az evangélium olyan történelmi tényként született meg a földön, melyben az abszolút igazság testesült meg, és csak ebben a valóságában ismerhető meg és nyerhető el a kegyelmet közvetítő ereje. Jézus Krisztus evangéliumának relativizálása, más vallási állításokkal való vegyítése lényegét tekintve a kereszténység megszűnését jelentené. A római birodalomban, különösen Néró uralkodása után, ez az ellentét felszínre tört, és ismétlődő keresztényüldözésben nyilvánult meg. Nincs a világon egyetlen vallás sem, amely a bűn és a halál problémájának valódi megoldását hirdeti és képviseli a kereszténységen kívül. Meggyőződésünk szerint a megváltással kapcsolatos üdvtörténeti tényeket nem lehet relativizálni, márpedig a birodalmak hatalmi érdekeiktől vezettetve mindig is ezt akarták ráerőszakolni az egyházra. A zsidó-keresztény üdvesemények bevonása egy vallási szinkretizmusba elszakadást jelent a zsidóknak az ábrahámi reménységtől, a keresztényeknek pedig az evangéliumi hittől. A Mózes 5. könyvének 32. fejezete említi, hogy Isten az emberiséget nemzetekre osztotta fel, s Pál apostol megerősítette az újszövetségi érvényességét athéni beszédében. Ez teszi lehetővé azt, hogy Isten terve minden nemzetben megvalósulhasson, és az emberiség nemzetekre való felosztása a rossz földi egyeduralmát meghiúsítsa. 

Sokan nevezik Soros György intézményhálózatát is birodalomnak. Hogyan látja Soros tevékenységét?

A keresztények többsége kritikus Soros Györggyel szemben. Nem találkoztam olyan keresztényekkel sem Dél-Amerikában, sem Észak-Amerikában, sem Nyugat-Európában, sem pedig Afrikában, akik ne kritizálták volna Sorost. Ez egy érdekes képződmény, amit a 21. század első fele kórképének is tekinthetünk. Birodalomnak nem nevezném, de olyasmi, aminek szinte mindenhol jelen vannak a csápjai, és igyekszik egy olyan irányvonalba terelni a nemzeteket és kormányaikat, ami egyértelműen a globalizmus felé mutat. Szerintem is kidolgozott tervek alapján tevékenykednek a hálózat szervezetei, és ezt megtévesztő módon a társadalom civil kezdeményezéseinek tüntetik fel. Soros György a világ megváltoztatásáért küzdő nemzetközi mozgalom meghatározó arca, de forradalmát nagyhatalmú erők is támogatják.

Most a „csáp" szóval élt, és azt hiszem, egy liberális szemlélő ezt a szóhasználatot az antiszemita szóhasználattal azonosítaná. Lehet úgy kritizálni Sorost, hogy az ne legyen antiszemitizmus?

Soros kritikusait még akkor is leantiszemitázzák, ha maguk is zsidók. Ez a Soroshoz közel álló személyek és befolyásuk alatt álló médiumok védekezési mechanizmusa. Kritikusai között találhatóak antiszemiták is, akik zsidósággal szembeni gyűlöletük igazolását vélik látni Soros úr tevékenységeiben, de

bírálói között nagy számban találhatóak zsidók és Izrael-barát személyiségek, politikusok is szerte a világban.

Az utóbbi évtizedekben nemzetközi porondon végzett tevékenységét én is károsnak látom, de a kommunizmus lebontásában játszott szerepe, és karitatív tevékenysége hasznos és építő volt sokak számára. 

 

 

Akkor beszéljünk a másik pólusról. Hogyan ítéli meg Donald Trump elnökségét a félidőn túl?

Keresztény szempontból általában pozitívan ítéljük meg Trump úr elnökségét. Ígéreteit igyekezett teljesíteni, úgy tűnik, nem okozott csalódást támogatói körének. A Trump-adminisztráció alatt sokat fejlődött Izrael és a kereszténység kapcsolata is. Az elnök újszerűen közelíti meg a palesztin-izraeli konfliktust is. Elődeinek a konfliktus rendezését célzó szempontjai és tervei nem hoztak semmi pozitív eredményt, sőt néhány béketerv tragikus eseményeket generált a térségben. Az elmúlt években nagy változások voltak a Közel-Keleten, de továbbra is fennáll új drámai események, háborúk kitörésének a veszélye. Ígéretes fejlemény viszont, hogy az Öböl-menti arab államok kapcsolata jelentősen javult Izraellel, és az amerikai elnök ebben is pozitív szerepet játszott.

És miként látja a magyar külügy Izraelhez való viszonyát? Magyarország ugyebár nyitott kereskedelmi képviseletet Jeruzsálemben, de nem vitte át követségét.

A magyar külpolitika rendszerben gondolkodik, az érdekeket rendszerben látja. Fontos szerepet játszik ebben az elmúlt években Izraellel kialakított remek kapcsolata, amelyre nagyon pozitív változást gyakorolt Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő látogatása. Az Izrael-ellenes nyilatkozatokat, álláspontokat rendszeresen blokkolja Brüsszelben a magyar kormány, ez nagyon fontos.

Hívőként örülnék, ha Magyarország átvinné nagykövetségét Jeruzsálembe, remélem erre előbb-utóbb sor is kerül,

de az Európai Unióhoz tartozás nem csak előnyöket jelent a magyar külügynek, de kötelezettségeket is.

Magyarország a közel-keleti térségben segíti az üldözött keresztényeket. Hogyan látja hazánk ezen tevékenységét?

A kereszténység helyzete a Közel-Keleten, főleg az arab tavaszból fakadóan egészen tragikus. Keresztények százezrei veszítették el életüket, otthonukat, közösségek szűntek meg, templomok pusztultak el. A visszatérés is nehéz, mert sajnos az elmúlt évek kegyetlenségei maradandó nyomot hagytak az emberekben. Hallom, gyakran az történik, hogy keresztény lakásokba pokolgépeket helyeznek, s mikor visszatérnek az elűzött családok, és kinyitják a házukat, felrobbannak. A keresztények helyi társadalmakkal való kapcsolatának, a békének a helyreállítása szinte emberfeletti feladat. A magyar kormány erőfeszítése példamutató, helyes, hogy támogatja a keresztényeket, noha nyilván nem könnyű eljutni a tényleges áldozatokhoz, károsultakhoz, mert jelen pillanatban nem tudjuk, hogy az egyház vezetői és a keresztény tömegek között milyen a kapcsolat. A kormány törekszik arra, hogy a támogatás érdemi legyen, de ehhez nehéz megtalálni a megfelelő partnerszervezeteket, mert a közel-keleti kereszténység szét van zúzva. A radikális iszlamisták ráadásul nemcsak keresztény közösségeket támadnak, de mecseteket is robbantanak, hogy zűrzavart hozzanak létre az iszlám társadalomban. Nekünk szerteágazó afrikai missziónk van, közvetlen információkat kapunk például Burkina Fasóból, Ugandából, Ruandából, a Közép-Afrikai Köztársaságból. Aggasztó a helyzet az emberi jogok és a biztonság területén, a vízforrások is szűkösek. 

 

 

Mit állít a Hit Gyülekezete korunk másik nagy vitatémájáról, a genderkérdésről?

Bibliai alapon közelítjük meg a kérdést: Isten nem ruházta fel az embert szabadsággal és joggal nemi identitásának megváltoztatására. Isten az embert férfivá és nővé teremtette, a nemi identitás megőrzése pedig ugyanolyan feladata az embernek, mint az emberi méltóság megőrzése. A kettő nem elválasztható. Noé korszakában már volt példa hasonló degenerációra, és véleményem szerint erre utalt Jézus, mikor azt mondta, hogy az utolsó napokban hasonló idők lesznek, mint Noé korában.

Önmagában a gender jelensége a bajok tünete.

A hatvanas évektől töméntelen tonna kábítószer árad be az észak-amerikai és nyugati országokba, a vasfüggöny leomlása óta Kelet-Európába is, ennek következtében megváltozott különösen a fiatal generáció gondolkodásmódja, identitása és életvitele, és ennek nyomán a kultúra is: már nem az értékek keresése, hordozása, képviselete jellemzi, hanem a drog, a szex, az egoizmus, az ezotéria és a fogyasztás. Civilizációváltás zajlik, amelyre nehéz történelmi analógiát találni, mert sosem fordult még elő, hogy a drogfogyasztáson alapuló kultúra többségivé vált volna. Ez azokra is hat, akik nem élnek tudatmódosító szerekkel. A nemi identitással kapcsolatos zavarok, komplexusok, ezzel kapcsolatos „felszabadító mozgalmak" – csak idézőjelben mondom így, hiszen ez egy téves nézet, hogy a hagyományos nemi identitás alól fel kéne bárkit is szabadítani – felszámolják az emberekben az erkölcsi korlátokat. Isten az embert erkölcsös lénynek teremtette, a Törvény bele van kódolva az ember szívébe. A drogfogyasztás világméretű elterjedésével párhuzamosan a nemi identitás és a szexualitás körüli zűrzavar is növekszik. 

Látott ön valaha közvetlen bizonyítékot, tanulmányt, mely a drogfogyasztással kötné össze a homoszexualitást vagy a születéstől eltérő nemi identitás kialakulását?

Isten Igéjét tekintem erre bizonyítéknak. Kábítószer-fogyasztás volt már a hatvanas évek előtt is, de nem volt tömegkultúra. Az európai keresztény-zsidó kultúra jellemzője volt, hogy igyekezett a társadalom perifériáján tartani mindenfajta szenvedélyfüggőséget. A multikulturalizmusnak és a vallások keveredésének is betudható a drogok népszerűségének növekedése a hagyományosan keresztény kultúrkörben. A liberálisok csak a kőtáblára vésett erkölcsi törvényt veszik figyelembe, és ezt kritizálják, mondván, megfosztja az egyént a szabadságától. A mi álláspontunk szerint azonban

az erkölcsi törvény nem kívülről van ráerőltetve az emberre, hanem az emberi lényeg része,

azaz téves az egyén szabadságának korlátjaként felfogni. Az erkölcsi törvény nem más, mint a szabadság törvénye az emberben, amely ellen való lázadás a szabadság elvesztését jelenti.

Érdekes párhuzam, hogy ön is kritizálja a gender-ideológiát és a homoszexualitást, viszont az erősen konzervatív vagy radikális iszlám is hasonló kritikával él – pedig egyébként velük ön igazán nem ért egyet más kérdésekben, például Izrael kapcsán. Van közös pont a konzervatív kereszténység és a konzervatív iszlám között a genderkritika terén?

A mi kritikánk teljesen más alapú. Szerintünk mindent szabad, de nem minden használ, és nem minden épít. Az iszlám a tilalmat képviseli, az emberi jogok tagadásán alapul a radikalizmusuk. Nekünk nem.

Mi a klasszikus emberi szabadságjogokat tiszteletben tartjuk és védelmezzük,

és tudomásul vesszük, hogy mindenki szabadon megválaszthatja az életvitelét. Az is fontos számunkra, hogy kölcsönösen tartsuk tiszteletben egymás emberi méltóságát, még akkor is, ha a téves döntések rossz következményekkel járnak. A radikális iszlám azonban nem érvel, hanem elnyom. Az egyén választási szabadságát nem ismeri el, mert nem szabadságeszményben gondolkodik, az iszlám tagadja a szabad akarat létét. A zsidó-keresztény konzervativizmus egyszerre szabadságalapú és normatív. Az apostoli egyház soha senkit sem kényszerített a keresztény hit elfogadására, és a nemzetek evangelizálása során tiszteletben tartotta az emberek lelkiismereti szabadságát. A mi fő elvárásunk, hogy az evangélium hirdetésének szabadsága, a vallásszabadság biztosított legyen; a különböző hitfelfogások ütközése során pedig igyekszünk civilizáltan érvelni. 

Milyen üzenete van a Mandiner olvasói számára karácsony alkalmából?

Mindenekelőtt minden olvasónak áldott és boldog karácsonyt és ünnepeket kívánunk! Idén az év végén a karácsony és a hanukka ünnepe egybeesik. A hanukka és a Messiás megtestesülése között lényegi összefüggés van. Jézus születésének pontos időpontját nem tudjuk megállapítani, de nem is lényeges kérdés, mert ez egyáltalán nem teszi kétségessé Jézus személyének történelmi hitelességét. A Makkabeusok i. e. 165-ben véletlenül éppen Zeusz születésnapján arattak győzelmet a zsidókat aposztáziára kényszerítő Antiokhosz Epiphanész felett, és szentelték fel újra Templomukat. Jézus korában ezt a zsidóságnak a sötétség erői felett aratott győzelmeként is ünnepelték. A Krisztus Mária általi megszületését az evangélium szintén a világosság e világba történő eljöveteleként fogja fel. Jézus engesztelő halálával és föltámadásával a világosság győzött a sötétség fölött, az élet a halál fölött, az igazság a hazugság fölött. Pál apostollal együtt kívánom, hogy a Mandiner olvasói számára is ez a reménység legyen a lelkük „erős és bátor horgonya”.

mandiner.hu/szerzo/veszpremy_laszlo_bernat

Fotók: Ficsor Márton