Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MH:Vörösiszapban ritkafém értéke százmilliárd dollár /Amerikai, vagy kínai érdek is lehet a menekülthullám

2015.08.01

 Az itthoni vörösiszapban lévő fémek összértéke százmilliárd dollár – mondta Kasó Attila

Hunyor Erna – 2015.08.01. 05:22

A kormány újra kívánja indítani a magyarországi bányászatot. Néhány nappal ezelőtt a fejlesztési miniszter újabb fél évre Kasó Attila miniszteri biztost bízta meg a nemzeti ásványvagyon hasznosítására irányuló koncepciók összehangolásával, a végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásával. A lapunknak adott interjúban elmondta: a cél hazánk nyersanyag- és energiabiztonságának megteremtése ágazati munkahelyteremtéssel.[…]

A bányászati stratégia említett négy célja közül a második az ércbányászat megindítása. Elsősorban a Recski Ércbányákról van szó, ahol rézérc, ólom-cinkérc, arany és ezüst található, mégpedig olyan mennyiségben, amelyet Európa legnagyobb előfordulásai között tartanak számon. Ráadásul nagy ipari volument is jelenthet a térségben. Itt vannak már bányászati létesítmények, és állami tulajdonban vannak a bányatelkek. Mivel sokféle érc található Recsken, ha az egyik fém ára alacsonyan van, a másiké még magasan lehet, kiegyenlíthetik egymást, így a bánya gazdaságossága biztosítható. A harmadik területe a straté­giának a bányászati hulladékok feldolgozása. Ezek a meddőhányók és az EU által bányászati hulladékként meghatározott anyagok. Ezek közül az egyik legismertebb a vörösiszap, amely a timföldgyártás mellékterméke.

– Ebben van üzleti lehetőség?

– Ajkán ötvenmillió tonna vörösiszap van. Ezt a területet néhány éve a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet is kutatta. Kiszámoltuk, hogy a vörösiszapban található fémek és ritkafémek összértéke százmilliárd dolláros nagyságrendű a feldolgozási, beruházási költségek nélkül. De felszínen van, ledarálva. Erre mindenképpen nyersanyagként kell tekintenünk, hiszen százmilliárd dollár Magyarország teljes adósságállományához mérhető. Tavaly fejeződött be egy uniós projekt, a Criticel, amelyet a Miskolci Egyetem készített el, és a ritkafémkészletek felméréséről szólt. A vörösiszapban nagyon nagy mennyiségű, kinyerhető ritkafém található. Kijelenthetjük, hogy a felmért adatok alapján Európában az egyik leggazdagabbak mi vagyunk ebben. 

– Milyen jövő előtt áll a geotermikus energia hasznosítása?

– A bányászati stratégia negyedik fő területe a geotermika. A ma már ismert modern technológiák olyan módszereket is alkalmazhatnak, ahol nincs vízkitermelés, és a hőenergiát hőcserélők segítségével hozzák a felszínre. Az ország nagy részén a pannon korú üledékek jó hőszigetelő közegként biztosítják, hogy ötezer–hétezer méteres mélységben már 300-350 Celsius-fok legyen. Az atomerőművek is ilyen hőmérsékleti tartományban működnek. A távolabbi jövőben az ország hő- és elektromosenergia-termelésének jelentős részét át lehetne állítani erre az energiaforrásra. - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/31948/Fokuszban_hazank_energiabiztonsaga#sthash.8aEdSyhU.dpuf

/magyarhirlap.hu/cikk/31948/Fokuszban_hazank_energiabiztonsaga#sthash.8aEdSyhU.dpuf

 

 

Amerika, vagy kínai érdek is lehet Európa meggyengítése a menekülthullámmal

Földi LászlóbelföldvéleményUSAmenekültEUbevándorlás,menekültügyinterjú.

2015. június 10. 10:17

Amerikai, vagy kínai érdek is lehet Európa meggyengítése a menekülthullámmal
Földi László titkosszolgálati szakértő rövid interjút adott a Magyar Hírlapnak a téma kapcsán:


– Túl a humanitárius megközelítésen, mennyire biztonságpolitikai kérdés a bevándorlás?
– Nemcsak hazánk, de egész Európa szempontjából az. Nincs idő egy újabb generáción át kísérletezni a bevándorlók identitásválsága nyomán kialakuló együttélési nehézségek eddig sikertelen megoldásával. Mi határország vagyunk, és hamarosan kettős nyomás alá kerülhetünk, ha a belső tagállamok elkezdik visszaszorítani a náluk próbálkozó migránsokat. Túl a szocializációs ellentéten, az ebből is fakadó, sajnálatos terrorcselekményeken, egyéb okokból sem lehet engedni az immár népvándorlássá fajuló migrációs tendencia folytatását.
– Mik ezek az „egyéb okok”?
– Korántsem összeesküvés-elmélet, hogy külső politikai erők érdeke lehet a menekültügyi nyomás fokozása Európán, amely ezáltal tovább gyengülhet a nemzetközi porondon.
– Vagyis rivális nagyhatalmak gerjeszthetik a folyamatot? Melyek?
– Amerika vagy Kína, nekik biztosan érdekük a kontinens legyengítése. És még valami: az unióba érkezők előbb-utóbb mindenképp radikalizálódnak, hiszen tapasztalják, hogy Európában sem tudnak igazán boldogulni, és így hajlamosak részt venni a politikai destabilizációt szorgalmazó helyi ellenzékek tevékenységében, súlyos válságokat is okozva ezzel. Ez is jelentős biztonsági kockázat.
– Elfogadható lehet a Fidesz javaslata a déli határzárral kapcsolatban?
– A 2012 előtti szabályozás visszaállítása a minimum. Bár a hivatalos indoklást, az uniós kényszert ismerem, mégsem értem, miért kellett feladni az akkori rendszert. Aki illegálisan átlépi a határt, rögtön bűncselekményt követ el, vagyis azonnal szankcionálható. Ahonnan a menekült érkezik, például Szíriából, ott biztosan ez a rend, de például az Egyesült Államokban is. Sőt ott még a repülőtérről is visszafordítják a turistát, ha nem stimmel valami a vízumával. - /magyarhirlap.hu/cikk/27304/Kifogasoljak_a_hazai_allapotokat#sthash.o2fnSYMc.dpuf