Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy ezüst dénár alapján bizonyítom, hogy Géza fejedelem király volt, és pénzt veretett/II. Rész

 

 

Egy ezüst dénár alapján bizonyítom, hogy Géza fejedelem király volt, és pénzt veretett/II. Rész

 

 „Már Schoenvisner észrevette, hogy a Regia Civitas felirat utánzata a regensburgi denárok „Regina Civitas” feliratának. Regina Civitas volt Regensburgnak olaszos latin neve, mely 907-től 1009-ig folytonosan szerepel a bajor pénzeken, a mikor azután a németországi latinságban használatos Ratisbona váltotta fel. Szent István pénzein a Regia Civitas a m. királyi város. Vajjon Esztergom avagy Fehérvár értendő-e alatta, ma már nem állapítható meg, csak az bizonyos, hogy a regensburgi „Regina Civitas” utánzata.” MAGYAR PÉNZTÖRTÉNET 1000–1325 Szent István pénzverése

 A fentiek alapján, az érme, nem készülhetett 1009 után.

II. Henrik bajor herczegnek 985 és 995 közt vert – négy háromszöget a kereszt sarkaiban ábrázoló – obolusaiban sikerült felismernünk Szent István pénzeinek közvetlen regensburgi előképét is, a miből két következtetés vonható. Az egyik az, hogy Szent István talán már a X. században (997 és 1000 közt), de – mivel ennek a „Rex” czím használata ellentmond – mindenesetre uralkodása legelső éveiben verette első pénzeit. Ha később tette volna, úgy bizonyára sógora és nem 995-ben meghalt ipja pénzeit vette volna mintául.”(Hóman Bálint : Magyar pénztörténet 1000 – 1325)

Elképzelhető, hogy nemcsak a Szent Istvánnak tulajdonított dénárt, hanem még a neki tulajdonított obulosokat sem ő bocsátotta ki. Amennyiben ez az érme Géza pénze lenne, akkor a Rex bizonyítja, hogy Géza király volt. De maradjunk kizárólag a restaurált éremnél.

 „ Összhangban van ezzel a ténnyel, hogy a H2 dénár másik oldalán a térben ábrázolt, zárt korona abroncsán a REGI (“a király részére”) dativus olvasható, amely megmondja: a királynak készült uralkodói jelvényről van szó.” GERICS JÓZSEF – LADÁNYI ERZSÉBET

Források Szent István királlyá avatásának történetéhez

 

 penzvero.hu/termek/szent-istvan-ezust-denar-szinesfem-masolat/

 A numizmatikai szakma állásfoglalása szerint az érme hátoldalán lévő kép egy karoling templomot ábrázol, a korabeli általánosan elterjedt európai érmeverési mintának megfelelően.

 Álláspontom szerint azonban ez nem épület, hanem egy ismeretlen korona képe szerepel a dénáron. Az abroncs csúcsos előlapját négy kő díszíthette. Felsőpántja tetején dőlt kereszt található. Zárt korona, önálló, hűbérúrnak nem alávetett király viselhetett ilyet. Csüngők nincsenek rajta, vagy a helyhiány miatt nem jelezték, így nem tűnik bizánci típusú koronának.

A boltozatos, dőlt keresztel ellátott koronatípus nem egyedülálló alkotás.

 

  A III. Ottó királykori pénzén látható dőlt keresztes korona

és a 997. évi császári pecsét ormán enyhén dőlt kereszttel ábrázolt korona korszerűnek igazolja az István H2 dénárjainak legjobb példányain térben ábrázolt, zárt korona enyhén dőlt keresztjét is. Ugyanezt, vagyis a III. Ottó korának való megfelelést kell megállapítanunk teljes hangsúllyal a szent korona felső részének, a latin koronának tetején lévő, enyhén dőlt keresztről is. István (vélt vagy valódi) koronájának formáját nem lehet III. Ottó idejével ellentétbe állítani.

(GERICS JÓZSEF–LADÁNYI ERZSÉBET

KIRÁLYESZMÉNY — SZENT ISTVÁN — EURÓPA) Levéltári szemle 54. évf. 2. sz. / 2004 9 SCHRAMM, P. E.–MÜTHERICH, F.: i. m. 348. Abbildung 99. Korhoz kötése: 199.; István említett dénárjának elő- és hátlapján a korona és lándzsa ábrázolását l. GERICS J.–LADÁNYI E.: A Szent István lándzsájára, i. m. 4. 1. ábra

 A Szentkoronát, haza hozatala után, mérnökök statikai felépítés szempontjából is megvizsgálhatták.

 Megvizsgáltuk a Szent Korona sérüléseit, ebben segítségünkre volt kiváló repülőmérnök kollégánk is, aki a héjszerkezetek szakértője – ugyanis a Szent Korona is lemezekből készült héjszerkezet: ez a műszaki neve –, s kiderült, hogy a sérülések egyike sem okozhatta a kereszt elferdülését. Az abroncs és a pántok aszimmetriája azt a célt szolgálja, hogy a keresztet ferdén lehessen rászerelni. Teljesen biztos tehát, hogy a kereszt szándékosan ferde, ilyennek készült.  Ferencz Csaba /ELTE/ (mindennapi.hu)

 Miért ferde a kereszt egyes korai koronákon? Talán azért, mert az égbolt sarkpontjára, a Sarkcsillagra mutatott, vagy megdöntöttségével ezt kívánta jelezni a korona ferde keresztje. Amikor a király a trónon ült, a ferde kereszt jelképesen az égbolt egyetlen szilárd pontjára mutatott. A Sarkcsillag legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy míg a többi csillag az éjszaka folyamán látszólag elmozdul, addig ez egy helyben áll látóhatár felett.

 

 A PÉZÉRMÉN MIÉRT NEM A  KIRÁLY NEVE  SZEREPEL, MIÉRT A KIRÁLYI VÁROS

 Géza keménykezű uralkodásának eredményeként létrejöhetett a királyi város, amely lehetett Fehérvár, vagy Esztergom, vagy Óbuda fölött a Pilisben fekvő fel nem tárt város, Ősbuda. Mindhárom esetben rendelkezésre állt a közelben korábbi korok településeinek épületanyaga. Géza meghatározó élménye lehetett, hogy több évszázados, hosszú vándorlás után, a nemzet végső letelepedést talált. Ennek bizonyítéka volt a városépítés, az államszervezés. Ezért Géza pénzérméjén a számára legnagyobb dicsőséget, a királyi várost kívánta megörökíteni. Nem a saját neve volt az elsődleges, hanem a Város. Királyok jönnek, mennek, de a város, a kő marad.

 

 

mek.oszk.hu/07100/07139/html/0004/0005/0003-243.html

 

Ez egy karoling templomot ábrázoló veret, bajor pénzen.

 

 

 

 mek.oszk.hu/07100/07139/html/0004/0005/0003-243.html

 

 Ezek pedig Szent Istvánnak tulajdonított pénzek.

 Ezért azt tételezem fel, hogy legalább az Érmekibocsátó által rekonstruált érme nem Szent Istváné, hanem feltehetőleg apjáé, Géza nagyfejedelemé.

 

Alapvető különbségek:

1. Szent István pénz érméi nagy számban maradtak ránk.

 A restaurált érméből csak ötven darab.

 2. Szent István pénzeinek éremrajza, szorosan követi korabeli német pénzek egyik csoportjának az éremrajzát. Az elő- és hátlapjának rajza azonos.

A restaurált érmerajz alapvetően különbözik ezektől.

 3. Szent István nem denárt, hanem féldenárt (obolust) vett mintául és pénzeire az obolusokat jellemző[15] négy háromszöget verette, tehát az ő pénzei nem denárok, hanem obolusok voltak. Az egyes súlyok fedik Henrik herczeg obolusainak, illetve a denárainak megfelelő féldenároknak súlyát. Szent István pénzeinek súlya 0.962 és 0.556 gramm közt ingadozik, a mi kétszeresen véve 1.924>1.112 g-os denársúlynak felelne meg.(Hóman Bálint)

 A rekonstruált pénzérme pedig egészsúlyú denár.