Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy ezüst dénár alapján bizonyítom, hogy Géza fejedelem király volt, és pénzt veretett/IV. Rész

  Egy ezüst dénár alapján bizonyítom, hogy Géza fejedelem király volt, és pénzt veretett/IV. Rész

MIÉRT HASZNÁLHATJA A MINDENKORI MAGYAR KIRÁLY AZ „APOSTOLI” JELZŐT?

 

A bizánci rítusú kereszténység már korábban is ismert volt a magyarok körében.

 

 

 

4. Bulcsu, magyar vezér megkeresztelése (948, Bizánc, XIII. századi görög miniatura Kosáry Domokos (szerk.): Magyarország története képekben. 
Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1971, 28. old., 1. kép.

.

„A hazai szakirodalom jelentős része ismételten és előszeretettel hivatkozik arra, hogy a Kálmán-kori Hartvik legenda előadása szerint István a korabeli pápától kért és kapott koronát állama függetlenségének biztosítására; ha a keleti, vagy nyugati császártól kért volna koronát, ez hűbéri függést jelentett volna István és országa számára!

 A Hartvikra való nyílt, vagy burkolt hivatkozások azonban szinte soha nem említik meg a legendának az állítólagos koronaküldéssel legalább azonos fontosságú, azon hírét, hogy a pápa Istvánt mindkét jogon (utroque iure), azaz isteni, lelki jogon és evilági, földi jogon való egyházszervezésre is felhatalmazta, a legendának a breviáriumba felvett elbeszéléséből pedig III. Ince pápa (1198–1216) a “mindkét jogon” szavakat töröltette! Az istváni állam- és egyházszervezés közkeletű képe tehát ezek szerint nem is Hartvik eredeti elbeszélésén, hanem annak breviáriumi III. Ince által elváltoztatott, hivatalos egyházi szövege. Magyar Könyvszemle   118. évf. 2002. 3.szám  GERICS JÓZSEF – LADÁNYI ERZSÉBET

 

Szent István, aki a Római Katolikus Egyház elismert szentje, magától a Római Pápától kapta az önálló egyházszervezésre való hivatalos felhatalmazást. Szerzett jogon ezt utódai is örökölték, ahogyan egyéb királyi címeket is öröklik az uralkodók. Erősen vitatható, hogy ezt a jogot egy későbbi pápa visszavonhatja – e. 

 

 Feltűnik a keresztpántos korona (Bügelkrone) III. Ottó egyik királykori pénzén,

ormán olyan módon dőlt kereszttel, mint megállapításunk szerint a honi corona latinan.

 

A III. Ottó királykori pénzén látható (Schrammtól doppelte Bügelkrone-nak nevezett) dőlt keresztes korona és a 997. évi császári pecsét ormán enyhén dőlt kereszttel ábrázolt korona korszerűnek igazolja az István H2 dénárjainak legjobb példányain térben ábrázolt, zárt korona enyhén dőlt keresztjét is. GERICS JÓZSEF–LADÁNYI ERZSÉBET: Királyeszmény — Szent István — Európa (Szent István királlyá avatási szertartásának honi jelentősége és európai háttere)

 nyert koronát és királyként való megáldást.”

 

A pénzverés

Egy önálló királyi hatalomnak számos bizonyítéka van, amely hatalmának függetlenségét mutatja. Ilyen például az önálló pénz veretése. Az István(vagy Géza király) által veretett pénzek közül kettőt ismerünk. Az egyik az obulus (féldénár), melynek két oldalán a STEPHANUS REX (István király, Géza keresztségi neve is István volt) illetve a REGIA CIVITAS (Királyi város) felirat olvasható. Az obulust István(Géza), színezüstből verette. A másik pénz az ezüstdénár volt, mely szintén el volt látva felirattal LANCEA REGIS (A király lándzsája) és REGIA CIVITAS. A lándzsa a korona mellett szintén hatalmi jelkép volt. A pénzverés ténye önmagában arról ad tájékoztatást, hogy a magyar gazdasági viszonyok már voltak olyan fejlettek, hogy használni tudták eleink a pénzt, mint fizetőeszközt.

 

 A „Lancea regis” („A király lándzsája”) néven ismert érme egy ezüstdénár. A denarius a római korban népszerűvé vált ezüstpénz, amit a középkorban több királyságban is előállítottak. Az érdekessége a rajta található ábra. Egy lándzsa van rajta, amire egy sávos mintázatú, pennon-típusú lobogót erősítettek. A pennon színeit természetesen nem ismerhetjük, de a pénz léte azt bizonyítja, hogy használhattak akkortájt sávos mintázatú zászlót. Elég nagy a valószínűsége, hogy ez az Árpád-vágásos lobogó elődje lehetett. Sokan azt állítják, hogy az Árpád-sávokat Aragónia királyi házától vette át Imre király, azonban a pénzérme szerint lehetséges, hogy ekkor már használatban volt királyi standardként. (aranypenz.blog.hu)

 Az előlapi éremkép

(felhőből kinyúló kéz zászlós lándzsát tart), valamint a körirat (lancea regis azaz

a király lándzsája) arra utal, hogy a magyar király nem vazallus fejedelem, mert

a német császárhoz hasonlóan neki is van a kortársak szemében legfontosabb

hatalmi jelvénynek számító uralkodói lándzsája.

Ebben az időszakban ugyanis bizonyos szempontból a lándzsa, a német-római császárok szent lándzsája, még a koronát is felülmúló, nagyhatalmi jelkép volt. Ez a magyarázata annak, hogy első pénzeinken nem a pápától kapott korona, és nem a császártól, hanem az égből kapott lándzsa testesíti meg a magyar király hatalmát.

A pénzek hátlapján viszont a már említett, stilizált karoling templomhomlokzat ismerhető fel, jelezve hogy szent István pénzei egy nagyobb monetáris egységhez, a korabeli német pénzrendszerhez illeszkednek. A hátlapi körirat (regia civitas azaz királyi város is német hatásra mutat, mert regensburg korabeli latin nevére (Regina Civitas) emlékeztet.

 A városnév egyébként sok vitára adott okot, mert a kutatók többsége szerint ez valójában a pénzverde megnevezése. Abban azonban megoszlanak a vélemények, hogy székesfehérvár (Alba Regia, Alba Civitas) vagy Esztergom (Strigonium, Regia Civitas) értendő-e a „királyi város” alatt.

Utóbbi mellett szól korai királyi székhely jellegén túl az a tény is, hogy a későbbiekben, az Árpád-kor folyamán, okleveles és régészeti forrásaink tanúsága szerisaját falujukban (Esztergom-Kovácsi). A lancea regis köriratú denárokat minden bizonnyal még az udvari ötvösműhelyben készítették hazai ötvösök közreműködésével. A bajor hatás nagyon erősen látszik az érméken, de a hagyományosan magyar ötvösművészet elemei is kimutathatók az éremképben: például a templomábrázolás nem olyan szögletes és merev, mint a bajor pénzek.” (gepeskonyv.btk.elte.hu)

Főként azért nem szögletes és merev a templomábrázolás, mert az egy korona képe.

 

Összefoglalva. Szent István király 1028-ban lépett fel Ajtony ellen, aki a Maros vidékének ura volt. Legyőzte őt, ezzel a győzelemmel lezárult az uralkodása alatti belháborúk kora. Szent István király 1030 körül adta ki törvénykönyvét, melyben elrendelte, tíz falu építsen egy templomot. Eszerint az egységes Magyar Királyság államszervezése ekkorra teljesedett ki. Ennél hamarabb nehéz elképzelni az egységes pénz bevezetését. Márpedig numiztikai okokból kizárólag 1009 előtt verhették a rendelkezésre álló pénzleletet. Ez bizonyítja, hogy a restaurált lelet Géza király pénze volt.

 Felhasználva

 [27] Pántos, zárt (sisak) koronaábrázolások a 10–11. század fordulójáról: Gerics József–Ladányi Erzsébet tanulmányában, Levéltári Szemle 1990. 2. sz. 2–3–4–5–6. kép. (A 2. képen: III. Ottó fején a dőlt keresztes korona!) – II. Henrik szakramentáriumának egyik képén Krisztus négy liliommal ékesített, pántos koronát helyez Henrik fejére. (Schramm–Műtherich: i. m. 376. Abbildung 124.) Idézi Gerics - Ladányi