Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Történelem

Cikkek

MAGYAR ATOM

2016.12.06

 A Hungár naptár egy időszámítási rendszer – hivatalos elfogadásáig hipotézis – mely szerint a Julián-naptárat az i. sz. 154. csillagászatilag visszaszámolt évben vezette be Julius Caesar. 

A hivatalosan elfogadott, széles körben tanított időpont ettől 198 évvel tér el, a szerint az i. e. 45. évben került bevezetésre. 
Ez a 198 év különbség csak egyetlen módon magyarázható, 198 évnyi többlettörténelem, sarkosabban „kitalált történelem” bújik meg csillagászati időtengelyünkön.
A Hungár naptár a tavaszpontok [tavaszi napéjegyenlőségek] egyszerű csillagászati visszaszámolásával jutott a 154-es kezdési eredményhez, majd történelmi napfogyatkozásokkal hitelesítette az „Újkronológiát”. 
A Hungár naptár fontos megállapítása, amelyet csillagászati visszaszámolással is lehet ellenőrizni, hogy a tavaszpont, a tavaszi napéjegyenlőség időpontja a Julián naptár bevezetésekor, de az Augustusi korrekció idején is ugyanarra a dátumra – márc. 21-re – esett. (i. sz. 154–i. sz. 208.) 
A Hungár naptár magyarázatot ad arra, hogy Gergely pápa miért csak 10 napot korrigált – helyesen – 1582-ben.
Kr. U./AD 960-ig, vagy másképpen írva i. sz. 1150-ig jó a relatív kronológia! I. sz. 1150-tól rendben van az idővetés, és jelenlegi évünk az i. sz. 2006!

 

ATTILA UTÓDAINAK, AZ AVAROK KINCSEINEK ELRABLÁSA

2016.12.02

 Erich friauli herceg kiküldötte embereit a szláv Voinimirral a pannon tartományokba, és kifosztotta az avarok nemzetségének hosszú idők óta zavartalan nyugalomban élő ringjét, miután az avarokat kimerítette fejedelmeik egymás közötti polgárháborúja, amelyben a belviszály következtében a kagánt, illetve a iugurrust csapás érte, s őket övéik megölték. A győztes herceg Károlyhoz, király urunkhoz az aacheni palotába küldte a kincset, amelyet az egykori avar királyok nagy gazdagodása az évszázadok folyamán halmozott fel. Ezt megkapván és minden jó adományozójának, Istennek hálaadást rendezvén, az igen bölcs és bőkezű férfiú, az Isten kincstárnoka a kincs nagy részét Rómába, az apostolok hajlékának a küszöbére küldötte igen kedvelt apátja, Angilbert útján. A megmaradt részt pedig egyházi és világi főembereinek és más híveinek juttatta bőkezűen.

 

Miért mondott le az Antall-kormány a történelmi Kárpátaljáról? – A magyar-ukrán alapszerződés aláírása

2016.11.07

 1991. december 1-jén a mai Ukrajnában népszavazást tartottak a Szovjetunióból való kilépésről. Ezzel együtt Kárpátalján arról is szavaztak az emberek, hogy nyerjen-e Kárpátalja egy különleges státust, valamint arról, hogy szülessen-e Beregszász központtal egy magyar autonóm terület? Az  emberek elsöprő többséggel mindkét kérdésre igennel szavaztak. Öt nappal később, 1991. december 6-án Kijevben Antall József, Magyarország akkori miniszterelnöke aláírt egy olyan ukrán-magyar alapszerződést, amelyről az Országgyűlésnek nem volt tudomása, amely egyetlen szóval sem reflektált a népszavazásban megnyilvánult népakaratra, és amely örök időkre lemondott Kárpátaljáról. Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter eljárását a Magyarok Világszövetségének Elnöksége a hazaárulás minősített esetének nevezte 

 

EGY 1868-BAN ÉPÍTETT KATOLIKUS TEMPLOM LEROMBOLÁSA FRANCIAORSZÁGBAN

2016.10.25

 Franciaországban Az utóbbi években több, mint 2800 templomot romboltak le. A franciák száma csökken a bevándorló muszlimoké nő.  A templomot azért rombolták le, mert olcsóbb lerombolni, mint felújítani.

 

Megtalálták Jeruzsálem kétezer évvel ezelőtti római ostromának a nyomait

2016.10.21

 A lerombolt falrészlet a jelenlegi óváros falain kívül található, éppen ott, ahol Flavius szerint egy harmadik várfalat építettek a város védelmében, mert készültek az összecsapásra a rómaiakkal.

A régészek megtalálták egy torony maradványait is. A tornyot a római harcosok ostromgépei által kilőtt parittyakövek és kőlövedékek veszik körül. “Ez a város bevételére és a Szentély lerombolására tartó, Titus vezette római hadsereg intenzív bombázásának a lenyűgöző bizonyítéka” – hangoztatja a régészeti hatóság közleménye

 

A szerbek rigómezei árulása

2016.10.19

 Brankovics György pedig értesítette II. Murádot Hunyadi érkezéséről, sőt, tanácsot is adott a szultánnak a magyarok legyőzéséhez. Ennek nyomán később elterjedt az a vélekedés, hogy a második rigómezei csata a szerbek árulása következtében veszett el, Murád azonban valószínűleg nem szorult rá Brankovics segítségére, hiszen a legóvatosabb feltételezések szerint is kétszeres túlerővel – egyes túlzó források szerint pedig 150 000 fővel – indult meg a keresztények ellen. 
A despota magatartása ugyanakkor mégis sokat nyomott a latban, hiszen a török ostrom alól felszabaduló Szkander béget később szerb csapatok tartották távol a sorsdöntő ütközettől, és ők feleltek azért is, hogy az október 17-én kezdődő összecsapás előtt a szultán csapatai a magyarok hátába kerültek. 

 

AZ UTOLSÓ BÁSTYA – AHOL A LEGTOVÁBB ÉLT A MAGYAR SZABADSÁG

2016.10.06

 A vár átadásáról szóló, az osztrákok által mindközönségesen csak „hódolati szerződésnek” nevezett dokumentumot végül 1849 szeptember 27-én írták alá, Haynau harkálypusztai főhadiszállásán. Ebből már kimaradtak a politikai feltételek és az ország egészére vonatkozó amnesztia, de továbbra is szerepelt a szerződésben a komáromi várőrség és az erődben tartózkodó valamennyi védőt megillető közkegyelem és menlevél.  A fegyverletétel után a honvédek szabad távozása – akár külföldre -, tiszteknek a kardjuk megtartásával. Ezek a menlevelek abban a vészterhes időben, Haynau rémuralma alatt nagyon sok ember – például Jókai Mór – életét is megmentették.

 

Új bizonyítékok került elő Zsindely Ferenc államtitkár naplójából Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságáról

2016.10.02

teleki_jav_nagyobb.jpg Teleki Pál halálának körülményei a mai napig a figyelem középpontjában állnak. Aligha akad olyan a téma iránt kicsit érdeklődő személy, aki ne gondolkodott volna el, hogy mi is történhetett azon az utolsó, 1941. április 3-i végzetes éjjeli órán. Van néhány későbbi visszaemlékezés Teleki holttestének felfedezéséről, létezik egy szakmailag számos szempontból kétségbe vonható orvosi jelentés, de nagyon ritka az események idejéből származó, értékes forrás. Most azonban egy ilyen került elő! Egy részlet Zsindely Ferenc, Teleki közeli munkatársa és bizalmas barátja naplójából. Zsindely április 3-án reggel az elsők között látta a holttestet, és még aznap papírra vetette első gondolatait.

 

Janicsárzenekar a Duna-korzón: így ünnepelték a magyarok Buda elfoglalását (videóval)

2016.09.08

 janicsarok.png

Augusztus 29-én emlékeztünk meg a magyar és európai történelem egyik legnagyobb tragédiájáról, Buda elestéről. Az oszmán hadsereg egyetlen európai latin keresztény fővárost foglalt el, és ez egyben az iszlám hódítás legnagyobb sikere is volt Európában. Buda 1541-es bevétele az egész korabeli nyugati világot megrázta, amint erről az MTA honlapján megjelent kiváló tanulmány ír.

475. évfordulóról a hódítók örökösei is megemlékeztek, méghozzá az Erdogan-féle neooszmán renenszánsz egyik jelképét, a janicsár katonazenekart küldték Budapestre.

 

Szigetvár ostroma: egyedül hagyták Zrínyit százezer törökkel

2016.09.08

 Zrínyi Miklós vezetésével magyarok, horvátok, szerbek százai adtak iskolát a világnak bátorságból, önfeláldozásból 1566. szeptember 7-én. Miért épp Szigetre zúdult 100 ezer török, és miért ment Zrínyi önként a biztos halálba? Miért nem volt több katona a várban és miért állt tétlenül a hatalmas osztrák had?

 

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20

Következő »