Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Történelem

Cikkek

Előkóstolók élete: Van, aki ebéd közben is a haláltól retteg

2016.03.21

 Aki túl nagy hatalomra tesz szert, retteg, hogy elveszíti. Sokan képzelegnek arról, hogy megmérgezik őket, amire bőven volt is példa. Nem véletlen, hogy az előkóstolói szakma sosem bővelkedett önkéntesekben.

Rabszolgákat, foglyokat, jobbágyokat alkalmaztak a rettegő nagyurak, hogy kiderüljön , van-e méreg az ételben. Ha ők túlélték, biztonságos volt a menü. Az aggodalom nem volt véletlen: a diszkrét, láthatatlanul maradó gyilkosságok közül sokat mérgezett étellel és itallal követtek el - ez érvényes a gazdag múltra, de ne higgyük, hogy a jelenben nincs ilyenekre példa.

 

Tragikus béke, ami három részre szakította az országot

2016.02.28

 A nemzeti emlékezet hajlamos az 1526-os mohácsi csatavesztéshez kötni a Magyar Királyság ezt követő tragikus másfél évszázadát. Valójában a valódi tragédia a Mohácsot követő, széthúzással, tehetetlenséggel és kicsinyes intrikákkal terhelt másfél évtizedben gyökerezik. Az ország egységét megvalósítani hivatott, 478 évvel ezelőtt, 1538. február 24-én megkötött nagyváradi béke következménye éppen az ország három részre szakadása volt.

 

A Jebal-Barez-i sárkány

2016.02.28

 2003. december 26-án szörnyű földrengés rázta meg az Iránban található Jebal-Barez hegységet és környékét. A rengés következtében meghasadt sziklák között ezt követően 2004-ben egy Casper Shilling nevű kutató talált egy igencsak furcsa leletet, melyre a helybéliek hívták fel figyelmét. A lény, melynek maradványait megpillantotta, meglehetősen bizarr és óriási méretekkel rendelkezett. De vajon mit is talált valójában?

 

Egy tragikus sebzett vad utánkeresés története – Zrínyi Miklós halála a vérebvezető vadász szemével

2016.02.26

 „Egy szájsebész megfejtette Zrínyi Miklós halálának rejtélyét” címmel jelent meg az orvosok diagnózisa Zrinyi haláláról. „A történészek régi vitáját elevenítette föl egy szombathelyi történelembarát orvos, aki pontos okát adta annak, hogy miért nem ölhette meg Zrínyi Miklós költőt és hadvezért egy vadkan, miként az a császári leiratokban szerepelt. Dr. Nemes István, a Markusovszky Kórház arc-állcsont és szájsebészetének osztályvezető főorvosa – akinek szakmailag besegített Tolvaj Balázs patológus orvosszakértő is – több helyen publikálta kétségeit Zrínyi Miklós költő, hadvezér és államférfira vonatkozó, évszázadok óta magát tartó vadkantámadás elmélettel kapcsolatban – írja a Nyugat.hu

Mivel kérdéseket vet föl az orvosok megállapítása, ezért  Németh Balázs elemzését teszem föl, aki már több, napjainkban előfordult vadkantámadás sérülésével találkozó hivatásos vadász vadkankövetéi gyakorlatával egészítette ki a korabeli leírásokat .

"Zrínyi Miklós viselkedését mai utánkereső szemmel tekinthetjük meggondolatlanságnak, ha nem tudnánk, hogy egyrészt tapasztalt, kitűnő vadász volt, másrészt a sebzett kan terítékre hozatala milyen fontos szerepet töltött be a kor értékrendjében és tulajdonképpen tölt be ma is a vadászati kultúrában. Értelmezésem szerint Zrínyi Miklós kereste a veszélyt, mert számára a vadászat akkor volt értékes és igaz, ha közben próbára tehette saját testi erejét, felkészültségét. Maga akart megütközni a sebzett kannal, nem biztonságosan akarta megszerezni húsát, trófeáját, hanem küzdelem árán. Olyan közegben szállt vele szembe, melyben az erőviszonyok a vad javára billentek el. Túlment azon a határon, amelyet nem lett volna szabad érinteni. Számomra Zrínyi Miklós halála vadászolvasatban egy szomorú kimenetelű utánkereső baleset."

 

A magyar huszár, aki megmentette Lengyelországot

2016.02.21

 Muhr Albert szerint nagyapjának az életét jelentette a huszárezred, amely a limanovai csatával beírta magát a történelembe. Úgy tartja, s ezt a kutatások is alátámasztják, az őse által vezetett ütközet döntő fontosságú volt.

– Az oroszok ezt a limanovai részt nagyon erősen támadták, és bizonyos részüket el is foglalták. Hogyha sikerül az oroszoknak áttörni ezt a frontvonalat, akkor egész Krakkóig eljutottak volna, s Kis-Lengyelország lehet, ma is Oroszországhoz tartozna. Nagyapám teljes mértékben saját felelősségére vállalta, hogy mit is kell cselekedni, máskülönben elveszik az egész hadszíntér. Ez egy olyan huszárroham volt, amit gyalogosan végeztek a huszárok, lóról szállva pedig nem voltak gyalogsági fegyverrel felfegyverkezve sem. A korabeli festményeken is úgy van ábrázolva, hogy karddal vagy pisztollyal a kezében ő vezeti rohamra lóról szállva a huszárokat – meséli a huszárparancsnok unokája.

 

Hetek: Himnuszpszichológia

2016.02.21

 Az olasz „vidám”, a német „precíz”, a magyar „búskomor”, a francia „büszke”, a skót „fukar” – néhány sztereotípia, amely nem minden állampolgárra igaz, mégis beépült egyes népek kívülről történő, általános megítélésébe. Létezik-e néplélek, létezik-e nemzeti karakter? Ha igen, akkor miképpen definiálhatjuk? Akármilyen választ adjunk is a kérdésre, egy dolog bizonyos: a nemzeti himnusz sokat elárul az adott nép gondolkodásmódjáról, mentalitásáról, önképéről. Írásunkban néhány nemzet (brit, amerikai, orosz, német, magyar, izraeli) himnuszának sajátosságait vizsgáljuk, a teljesség igénye nélkül.

 

Hetek: Erdogan minaretje tőrré válna

2016.02.06

  Legalábbis erősen megkérdőjelezhető a török állam hivatalos álláspontja, miszerint a minaret felépítése csak azt a célt szolgálná, hogy az idelátogató turisták ne egy csonka dzsámit lássanak Szigetváron. A Zrínyi-emlékévben különösen oda kellene figyelni arra, hogy a több száz éve katonai agresszió által ide importált, és a magyar lakosság tömegeinek szenvedést okozó vallási ideológia ne éledhessen újjá, a „békés egymás mellett élés” álarca mögött. Ne feledjük: Recep Tajjip Erdogan török elnök 1997-ben még isztambuli polgármesterként egy beszédében büszkén hirdette: „A mecsetek a mi laktanyáink, a kupolák a sisakjaink, a minaretek a bajonettjeink, a hívek a katonáink.”

 

Tíz tény Szulejmán szultánról

2016.01.30

  Az ország lakossága ellen tudatosan alkalmazta a megfélemlítés fegyverét. Ezt nemcsak katonai megfontolásból tette, hanem ezt diktálta számára vallása is. A Korán 8. szúrájának (fejezetének) 60. verse ugyanis arra szólítja fel az iszlám követőit a nem muszlim emberekre vonatkozóan, hogy „keltsetek félelmet bennük!” Seregének szerves részét alkották a könnyűlovas martalóc csapatok, az akindzsik, akiknek a neve is azt jelenti: „égető, dúló”. E „hitharcosok” borzalmas pusztításai, brutális kegyetlenkedései nem csupán a zsákmányszerzést szolgálták, hanem azt is, hogy az újabb és újabb területek megszerzését félelemkeltéssel is előkészítsék. Várak, városok feladását is kegyetlen fenyegetésekkel igyekeztek siettetni.

 

Gyalázat, ha minaret épül Szigetváron a Zrínyi Emlékévben

2016.01.25

 Az ostrom után a törökök egy dzsámi (pénteki ima helyszínére alkalmas nagymecset) építésébe kezdtek a váron belül. A fából készült első mecsetet később lebontották, és ennek helyére épült fel az a dzsámi, amely ma is látható a szigetvári várban. Ennek a felújítását tervezi most a török állam. Ez volt az első muszlim imahely Szigetváron, ebben hangzott fel a hálaadó ima Allahnak Szigetvár elfoglalásáért, valamint itt mondták el a hódításoknál kulcsfontosságú muszlim imát, a hutbét Szigetvárral kapcsolatban. Ezzel az imával politikai és vallási tekintetben is végérvényessé kívánták tenni a terület fennhatóságát, ez jelezte, hogy Szigetvár az Oszmán Birodalom alá tartozik, valamint azt is, hogy a település az iszlám világ, a dár al-iszlámrészévé vált. A hutbe elmondása felelősséget is rótt a muszlimokra, mivel ezzel elkötelezték magukat arra, hogy a területet soha többé nem engedik át hitetleneknek. 

 

Az ún. "kassai bombázás" volt az ürügy magyar részről a hadbalépésre.

2016.01.13

  A később kormányszintre emelkedett vélemény szerint a támadó gépek szovjetek lehettek.
Ezt - látszólag - alátámasztotta egy fel nem robbant bomba cirill nyelvű feliratozása is.
Ennek a bombázásnak a hatására történt meg a hadüzenet. A II. vh. utáni kommunista történelemtanítás szerint - természetesen - a "fasiszta Németország" gépei bombáztak hogy a vonakodó Kormányzót befolyásolják Magyarország hadbalépése irányába.
A valóság azonban sokkal árnyaltabb!
Mint már írtam a logika alapján Németországnak nem volt érdeke a magyar hadbalépés. Ami pedig azt a feltételezést illeti hogy német gépek voltak a támadók, az cáfolja meg, hogy a korabeli német repülőgépek bombaszekrénye nem volt alkalmas a szovjet gyártmányú bombák befogadására!
Ugyanis a németek már az első világháború előtt áttértek a metrikus méretrendszerre, míg az oroszok/szovjetek a gyártmányaik egy részénél így a bombák előállításánál is az ún. "zoll" rendszerű mértékegységet használták.
És a fel nem robban bomba is zoll méretek alapján készült!

 

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20

Következő »