Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Történelem

Cikkek

Amikor Mátyás leigázta Bécset

2015.06.03

 A magyar király nem a kifosztható hadizsákmányt, hanem az osztrák örökös tartományok feletti tartós uralom lehetőségét, hosszú távon pedig akár a császári trón felé vezető út egyik lépcsőfokát látta a városban, így Bécs nem sínylette meg túlzottan a hatalomváltást. A katonáknak megtiltották a fosztogatást, a sereg előtt pedig 32, élelmiszerrel megrakott szekér érkezett a kiéheztetett városba. A király ünnepélyes bevonulásának végén Bécs befolyásos egyházi és világi vezetői fogadták Mátyást, aki az Ausztria hercege címet is felvette.

 

Herczeg Márk - CSODA: Egy 138 éves spanyol festményen bukkant fel Orbán Viktor és a fia

2015.06.01

 Francisco Pradilla Ortiz XIX. századi spanyol festő az 1877-es Őrült Johanna című festményén,  II. Johanna kasztíliai királynő virraszt a férje, Szép Fülöp koporsója fölött. A háttérben két nemes, akik közül az egyik vonásai megegyeznek Orbán Viktor miniszterelnök úr vonásaival.

Elnézést, a képnek csak egy része látszik,. nem tudom sajnos szerkeszteni

 

Obrusánszky Borbála: Hun hamisítványok

2015.05.21

 A hun szavakat rejtő iszfaháni kódex az első hun hamisítványok egyike volt a rendszerváltás utáni évtizedben. Hiába próbálták sokan cáfolni eredetiségét, az akadémikus magyarázatok nem voltak eléggé kielégítőek, talán ezért még sokan makacsul ragaszkodnak a kódex valódiságához. Nézzük, hogy milyen adatokat írnak le a kódex szószedetét közreadók. Szerintük Iránban nemzeti kincsként őrzik az Iszfaháni kódexet az úgynevezett Krétai kódex-szel együtt. Keletkezési idejét Kr. u. 500 körül illetve 700 tájára helyezik és a benne található hun szavak szinte teljesen megegyeznek a mai magyar nyelvvel, ami már csak azért is érdekes, mert jó néhány magyar szó kiejtése és értelme azért ezerötszáz év alatt változhatott. 

 

Borbála Obrusánszky: Kinek az érdeke? A tatárjárás új szemszögből

2015.05.21

 A tatárjárást megelőző évben a magyar belpolitikai erők csúnya acsarkodásának lehetünk tanúi. A kunok befogadása megosztotta a hazai közvéleményt. Harcias Frigyes és a német lakosú pestiek pedig tovább szították az amúgy is feszült állapotot. Béla a tatárjárás előestéjén belpolitikai ügyekkel volt elfoglalva, erejét nem tudta koncentrálni a tatárok elleni védelemre, de még így is a megosztott magyar haderő is kivívta a tatárok csodálatát. A magyar előkelők pedig nem tudták felkészíteni a lakosságot sem a közelgő támadásra, így a tatárok által gyorsan elért falvak áldozatul estek a rablásnak és fosztogatásnak. Sajnos, a magyar hírszerzés sem működött hatékonyan, vagy pedig árulók hamis információkat közöltek. A magyar fősereg ugyanis nem volt tisztában azzal, hogy milyen erős sereggel van dolguk.

 

Gárdonyi Géza: Egri csillagok – Dobó esküje

2015.05.18

 - Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet, minden gondolatomat, minden csepp véremet. Esküszöm, hogy ott leszek minden veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám! 

 

Túladóztatás vezetett a Rákóczi-szabadságharchoz, avagy mi okból veszett el Erdély?

2015.05.17

 Thököly erdélyi fejedelemségét az erdélyiek sem vették szívesen, ezért 1690-ben az erdélyi rendek Bécsbe küldték Bethlen Miklós grófot az udvarral való megegyezés szándékával. A tárgyalások eredményeképpen 1690. október 16-án írták alá a Diploma Leopoldinumot (Thökölyt alig három héttel korábban, szeptember 22-én választották erdélyi fejedelemmé!). A hitlevél a következő másfél évszázadban, egészen 1848-ig meghatározta Erdély sorsát, eszerint intézték Erdély belügyeit, ugyanezen okiratra hivatkozással nem lett része Erdély a kiegyezés utáni Magyarországnak, illetve – és ez már igazi sorstragikum – az I. világháborút lezáró versailles-i békéknél is Erdély három évszázados különállása volt a hivatkozási alap Magyarországtól való leszakítására.

 

Beszélgetés 2012 júliusában Grosics Gyulával, a Nemzet Sportolójával

2015.04.18

 Grosics Gyulával ugyanabba a boltba játrunk vásárolni. Így többször is beszélgettem vele. Egyszer megnyílt, és elmondta élete történetét, amely egyébként közismert több hivatalos interjújából. Érdekes állapot állt elő a két utolsó élő játékos sorsában. Ugyanis az Aranycsapat névsora: - Grosics Gyula, Buzánszky Jenő...Csak ketten maradtak, és a névsorban Buzánszky Jenő következett. Mindketten tudták, hogy nagy megemlékezés fogja övezni az Aranycsapatnak azt a játékosát, aki utolsóként megy el, hiszen ekkor az egész csapatról fognak újra megemlékezni. Ez így is történt, de a sors játéka Buzánszkynak kedvezett.

 

300 millió éves gép darabjait találták meg

2015.02.20

 "1974-ben egy romániai homokkő bányában egy alumínium szerkezet részét találták meg, melynek eredete ismeretlen volt. Egy kalapácsra vagy egy Apolló űrhajókon használt lábtámaszra hasonlított, a darab korát a Júra korzsakra tették, melyet ember akkor nem készíthetett. Mindezek a felfedezések nemcsak, hogy tanácstalanná teszik a tudósokat, de aláássák a modern tudomány legalapvetőbb tanításait is."

 

Kézai Simon : A magyarok krónikája 1285

2015.02.14

 Atilla: Magát a magyarok királyának, a földkerekség félelmének, Isten ostorának neveztette: Atyla, Bendekuz fia, a nagy Magor unokája, ki Engadi-ban nevelkedett, Isten kegyelméből a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség félelme, Isten ostora. Atyla király sötét bőrű, haragos szemű, büszke járású, széles mellű volt, hosszú szakállt viselt, és módfelett szerelmes természetű volt. Megvetendőnek találta, hogy ládában tartsa pénzét; a merészségben mértéket tartott, a harcban ravasz és körültekintő volt; testalkatához mérten erősnek tartották. Döntéseiben nagylelkű volt, fegyverét fényesen, sátrát és ruháját tisztán tartotta. Az idegen népek szerették, mert bőkezű és közvetlen volt, övéi viszont szigorú természete miatt csodamód féltek tőle. Ezért a földkerekség végéről is özönlöttek hozzá a különböző nyelvű népek, akiket tőle telhetően bőkezűségével árasztott el. 

 

Szabó Pál: „effodit oculos” – a megvakítás büntetésének bizánci eredetű gyakorlatáról

2015.02.13

 "…az ellene irányuló összeesküvés megtorlására, a korabeli bizánci gyakorlatot látva, Szent István … a kiszabható fővesztés helyett a megvakítást alkalmazta. Sőt, külön lehetőséget adott a példa statuálására Vazul személye! Vazul Géza testvérének, Mihálynak az egyik fia volt. A név a görög Basileios személynév származéka, amelyben a császár, uralkodó szó található meg. Valószínű tehát, hogy Vazul görög rítusú keresztény lehetett. Ezt megerősíti, hogy testvére, Szár László felesége Rusciából való volt. Így István a „görögöt” szándékosan a bizánci-görög szokás(jog) szerint büntette meg, betartva az Intelmekben, munkánk elején már idézett, személyhez fűződő jog alapelvét."

 

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20

Következő »