Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Történelem

Cikkek

Így teremtettek pénzt a semmiből Kossuthék 1848-49-ben

2018.03.20

 Kossuth Lajos átvágta a gordiuszi csomót, megtalálta a módját, hogy hogyan teremtsen pénzt a magánbankoktól függetlenül, ingyen. Egyszerűen az állam papírpénzt teremtett a semmiből és kinevezte azt az ország hivatalos pénzének. Ezek voltak az úgynevezett Kossuth-bankók.

A Kossuth-bankókat összesen közel 60 millió forint mennyiségben bocsátották ki. Ez az összeg kevesebb, mint a Monarchiában lévő teljes pénzmennyiség harmada, így ez a mennyiség nagyságrendileg összhangban lehetett Magyarország akkori gazdaságának pénzigényével. Ha a szabadságharc győzelemmel zárul, akkor a Kossuth-bankók minden bizonnyal értékálló, a hazai pénzforgalmat kielégítő fizetőeszközök maradhattak volna.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Történelem | Hozzászólások: 0

Miért fordult véres szabadságharcba Március 15 - Rothschildok és pénzkibocsátás

2018.03.15

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Történelem | Hozzászólások: 0

Hősök és árulók kora – a Kasztner-per

2018.03.15

 Kasztner közvetlen tárgyalásainak eredményeként további körülbelül 15,000 magyar zsidót Auschwitz helyett ausztriai munkatáborokba vittek „túszként”, ahol végül túlélték a vészkorszakot. Kasztner egyik fő tárgyalópartnere Kurt Becher SS-tiszt volt. Elítélői később azt állították, hogy egyezségre jutott Eichmann-nal: nem fogja figyelmeztetni a zsidó közösséget a rájuk leselkedő valódi veszélyre – vagyis hogy nem munkatáborokba, hanem megsemmisítő táborokba viszik őket –, nehogy kockáztassa a tárgyalásokat a Kasztner-vonaton megmentendők ügyében. Tény, hogy sem Kasztner, sem a Zsidó Tanács nem tette közzé teljes egészében a tudomásukra jutott információkat a holokauszt realitásairól, többek között elhallgatták az úgynevezett „Auschwitz-jegyzőkönyvet".

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Történelem | Hozzászólások: 0

Leolvad a cukormáz – Göncz Árpád a KGB fedőszervének ülésén mondta el legelső államfői beszédét!

2018.02.28

 Bárhogyan szeretnék sokan Göncz Árpád néhai köztársasági elnököt közkedvelt, a nemzetet egységesítő történelmi alaknak láttatni, ennél jóval bonyolultabb a kép. Most egy olyan mozzanatot elevenítünk fel, amely utólag kapott, kaphat komoly jelentőséget. Göncz 1990 májusában lett ideiglenes köztársasági elnök, első hivatalos útja a szovjet KGB fedőszervének, a Nemzetközi Újságíró Szervezetnek balatoni ülésére vezetett, ahol beszédet tartott. Az egykori forradalmár a NÚSZ-t dicsérte, amely szerinte a második világháború után rengeteget tett a sajtószabadságért és az emberi jogokért. Nem vicc, tényleg erről beszélt a magukat simán átmentő kommunista újságírók előtt. Még a Népszabadság újságírója is jelképesnek nevezte látogatását. Szavai a később történtek kapcsán ma már üzenetértékűek. 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Történelem | Hozzászólások: 0

Amikor a Habsburgokat az osztrák trónra segítettük…

2018.02.20

 Hallották hírét a dürnkruti csatának? Nem? Érdekes. A győztes csatáink valahogy mindig elsikkadnak… Pedig ez egy nagy jelentőségű ütközet volt. Ekkor segítette I. Rudolf német királyt az Osztrák hercegség megszerzéséhez, IV. László, az ifjú magyar király.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Történelem | Hozzászólások: 0

Rejtelykutatás Hitler megmenekülése

2018.02.19

 

Vadászat Hitlerre

színes, magyarul beszélő, ismeretterjesztő sorozat/Részlet/

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Történelem | Hozzászólások: 0

Üldöző vadászpilóta: A Kassa elleni támadást "saját jelzésű" bombázók hajtották végre, Románia felé menekültek el

2018.02.19

 A történészek máig nem tudják teljes bizonyossággal alátámasztani, hogy a támadást ki követte el Kassa ellen, azonban Vitéz Szentiványi János meggyőződése az, hogy a támadást a magyarokkal szövetséges románok hajthatták végre. A gépeket végül nem fogták el, a bombázók pedig délnek - Románia felé - indulva hagyták el a térséget.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Történelem | Hozzászólások: 0

Az aradi mészárlás Vak Béla király idejében írta: Cabe Ferrant

2018.02.15

 Bélát és Ilonát 1131. április 28-án koronázták meg Fehérvárott. Nem sokkal ezután a királyi pár országgyűlést hívott össze Aradra, amin természetesen megjelent az ország színe-java. Azok az urak is, akiknek így, vagy úgy, de köze lehetett a Béla megvakításához. A király hétévesen veszítette el a szeme világát, de jó emlékezőtehetséggel bírhatott. És ott állt mellette a keménykezű, kardos menyecskeként ismert Ilona is…

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Történelem | Hozzászólások: 0

Művészettörténész: Magyarország kifosztása nem ma kezdődött!

2018.02.04

 Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár 1405-ben kiadott dekrétumában szigorú rendeletet hozott. Eszerint: „A pénzzé nem alakított, tárgyakká nem formált nyers aranyat, ezüstöt és egyéb érceket az országból kivinni, vagy árúba bocsátani nem lehet. Hanem a bárhol talált vagy bányászott arany és ezüst fele a kincstárat illeti, a másik felét pedig a királyi kamarába kell vinni eladás céljából.” Az első próbálkozás a történelem során, annak megakadályozására, hogy Magyarország mérhetetlen kincsei, ércei külföldre kerüljenek. A töröktől elszenvedett szomorú mohácsi csatavesztés 150 évre megpecsételte – a belülről velejéig romlott – főúri civakodásokkal teli ország életét, sorsát. Mindenki a saját kincstárának a mentésével volt elfoglalva, s nem a törökkel. A csatában elesett II. Lajos király is (1516 – 1526), özvegye, Ausztriai Mária pedig a török megszállás elől menekülve a királyi kincstár még mindig tekintélyes maradványait Pozsonyba és Bécsbe szállította. A drágaságokkal megrakott dunai uszályok közül azonban kettőt elsüllyesztettek (?) Esztergom – Párkány (Parkáňy) körül. Ami még ezután is megmaradt, azt vagy Németalföldre vitte a művészetkedvelő királyné, vagy pedig fivére, I. Ferdinánd király (1526 – 1564) révén a Habsburg-ház kincstárába került.


 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Történelem | Hozzászólások: 0

Közismert emberek, tudósok, államférfiak, írók hogyan vélekedtek hazánkról

2018.01.29

 Sir BOWRING JOHN (1792-1872)

„A magyar nyelv messze magasan
áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött,
és szerkezetének kialakulása olyan időkre
nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv
még nem is létezett. Önmagában, következetesen
és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika
van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden
hajlékonyságával és alakíthatóságával. E nyelv
a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség
legrégibb és legfényesebb emléke… A magyar
nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb
tünemény! Aki megfejti, isteni titkot
boncolgat, annak is az első tételét…”

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Történelem | Hozzászólások: 0

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20

Következő »