Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Könnyű magyar parasztszekér készítése

2019.10.04

 Orosz Őrs:

Tücsök dédapám, ükapám és szépapám mindannyian szekérkészítő bognármesterek voltak. Rájuk gondolván jutottam el ehhez az értékes videóhoz.

A szekér szerkezete alapvetően abban különbözik más négykerekű járművektől, hogy nincs merev, keretszerű alváza, alépítménye két önálló egységből áll, az egymásra erősen hasonlító „elejéből” és „hátuljából”. Mindkettő Y- elrendezésű szerkezet. Ezeket egyetlen középső rúd, a „nyújtó” kapcsolja össze. A nyújtóhoz a hátulja mereven, az eleje elfordíthatóan csatlakozik, ebből adódóan az eleje több elemből álló , bonyolultabb rendszer mint a hátulja. A szekér sajátos szerkezetének köszönhetően különböző feladatokra gyorsan át és visszaalakítható. A nyújtó elnevezése is mutatja, hogy tengelytávolsága is változtatható. Kiválóan alkalmazkodik a rossz útviszonyokhoz , és könnyen javítható. A felépítményre is jellemző , hogy egyszerű, egymáshoz és az alépítményhez lazán, könnyen oldhatóan kapcsolódó részekből áll. Nincs un. „kocsiszekrény”, a „szekérderék” két „oldalból”, első-hátsó „saroglyából” , fenékdeszkákból, esetleg „fenéksövényből” (fonott vessző) áll össze. A szekér jellegzetes tartozékai a „lőcsök”,az oldalakat tartó, íves alkatrészek, melyek a tengelyvégekre támaszkodnak. Ezeknél is érvényesül az egész szekérre jellemző szerkesztési elv, a laza, mégis biztos kapcsolódások kialakítása. A szekér két fő egységre osztható: al- és felépítményre. Az alépítmény egységei: kerekek, eleje, hátulja, nyújtó A felépítmény egységei: oldalak, saroglyák, fenék

blacksmithvideos.com/product/making-light-hungarian-peasant-wagon/