Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szabó Gábor: A „Terminátor, avagy a gépek lázadása” gyakorlati megvalósulásának útja

2015.04.25

 SZABÓ GÁBOR: A „Terminátor, avagy a gépek lázadása” gyakorlati megvalósulásának útja

 

A tudósok a Föld bolygó elszennyeződésének megállíthatatlan folyamata miatt, lakható bolygókat keresnek az emberiség számára. Ezidáig olyan nagy sikerrel nem jártak. Csak hát a biológiai élet lehetőségére alkalmas bolygót kerestek, nem pedig a gépi intelligenciának megfelelő tartományokban.

A szénre épülő, vízbázisú élet felépítménye rendkívül gyenge minőségű. Nézzük a biológiai élet fennmaradásának kritériumait:

 1. Szükséges az élet fennmaradásához szűk tartományban, oxigén kb 20%, és nitrogén 80% körül.

2. A környezet hőmérséklete legfeljebb mínusz negyven és plusz negyven fok között állhat, és, vagy ingadozhat, csak hosszabb időperiódusban.

3. A légköri nyomásnak 1 atmoszféra körüli értéken kell állnia.

4. A légkör nem tartalmazhat nagyobb mennyiségben a biológiai élet számára mérgező hatású gázokat.

5. Elengedhetetlen a gravitáció jelenléte, a nehézségi gyorsulás 10 m/s2 körüli értéken legyen.

6. Nem lehet a környezetben rádióaktiv sugárzás.

7. Szükséges a bolygón szabadon lévő víz jelenléte.

 

A sziliciumalapú élet számára mindezekre nincsen szükség.

 1. Nincsen szükség, sőt káros az oxigén jelenléte.

2. A hőmérséklet változhat akár mínusz 100 és plusz 100 fok között.

3. Nincsen szükség légkörre.

4. A légkör, ha van, ne tartalmazzon maró hatású gázokat.

5. Szükségtelen a gravitáció, a nehézségi gyorsulás értéke igen jelentős is lehet, habár az nem előnyös.

6. Közepes értékű radioaktív sugárzás jelen lehet.

7. Teljesen felesleges a víz jelenléte.

 

A fentiekből megállapítható a szilíciumalapú élet felsőbbrendűsége, sokkal tágabb lehetőségei vannak az Univerzumban.

Példaként nézhetjük a Pajonír űrszondákat, amelyek lassan már kilépnek a Naprendszerből, és még ma is működőképesek. Teljesen nyilvánvaló, hogy a nagy számítógéprendszerek összekapcsolása, elemző programok futtatása után létrejön a gépi intelligencia.

 

Kell-e félnünk a gépek lázadásától?

 ……”általánosságban elmondható, hogy a sokrétű és szerteágazó MI-kutatás /Mesterséges Intelligencia/ központi kérdése a gépi tanulás . Ennek lényege, hogy egy adott számítógépes rendszer képes legyen a rendelkezésére álló adatok segítségével önállóan fejlődni, vagyis ahelyett, hogy csak előre beprogramozott utasításokat követne, modelleket hoz létre, amelyek alapján döntéseket hoz és feladatokat hajt végre. Ami erre képes – mint Watson –, azt MI-nek hívjuk, noha e gyenge vagy alkalmazott mesterséges intelligenciával szemben az erős MI lenne az, amelyet már valójában intelligensnek tekinthetnénk. 

 

Vannak azonban, akik másként látják a jövőt, és az MI-vel kapcsolatos félelmek nem csak napjaink ludditáira jellemzők. Olyan tudományos nagyságok is óva intenek tőle, mint Stephen Hawking, aki más neves kollégáival közösen írt cikkében önmérsékletre int. Elismerik, hogy az MI eleinte jobb hellyé teheti a világot, de míg középtávon a hatásai attól függnek, ki irányítja, hosszabb távon a kérdés az lesz, hogy képes lesz-e még bárki irányítani.

 „Az MI megteremtése az emberiség történetének legnagyobb eseménye lenne. És az utolsó is, hacsak nem jövünk rá, hogyan kerülhetjük el a kockázatait.”

 – vagyis ha egyszer tényleg elérjük a technológiai szingularitást, és egyre kevésbé fogjuk érteni a gépeinket, akkor az ezzel járó kockázatokra előre fel kell készülnünk, írták Hawkingék. Elon Musk, a Tesla és a SpaceX alapítója, aki pedig maga is híres azőrült ötleteiről, az utóbbi hónapokban szintén többször figyelmeztette a kutatókat, hogy óvatosan játsszanak az MI-vel, mert olyan démont szabadíthatnak az emberiségre, amely a nukleáris fegyvereknél is nagyobb veszélyt jelenthet ránk. Szerinte szükség lehet valamilyen kormányzati vagy akár nemzetközi szabályozás kidolgozására, amely kordában tartaná az MI-kutatók fantáziáját.

Musk félelmeit a techvilágon belül is többen osztják. Louis Del Monte, a korábban az IBM-nél is dolgozó fizikus szerint a veszélyek nagyon is valósak, a fő kérdés pedig az, hogyan fognak a jövő intelligens gépei az emberiségre tekinteni. A történelmünkön végignézve ugyanis nem lenne meglepő, ha a tevékenységünket potenciális veszélyként értékelnék, és megpróbálnának kiiktatni minket a rendszerből.

 Del Monte azt is felvázolta, hogyan is nézne ki a hatalomátvétel a gyakorlatban. Először az MI megoldaná a legtöbb problémánkat: új gyógymódokat produkálna, felszámolná az éhezést. Ezután agyimplantátumokkal javítaná az emberi gondolkodást, és lehetővé tenné, hogy feltöltsük a tudatunkat a gépekre. Az elgépiesedő emberek és az intelligens kiborgok egyre inkább az MI-vel azonosulnának az organikus emberek helyett, akik közül egyre többeket csábítanának át a másik oldalra. Az így kisebbségbe kerülő bioemberek idővel teljesen kihalnának, például egy rájuk eresztett vírus közreműködésével. Végül – valamikor a 22. század elején – a gépek a feltöltött embereket is törlik, mint erőforráspazarló kódot. /Index.hu/Bolcsó Dániel/2015.02.07./  

 

 

Hogyan határozzuk meg, mi is az az intelligencia?

 

 Az intelligenciának rendelkeznie kell

 1. a környezetére való felismerő képességgel.

Így például egy vírus is képes felismerni azt, hogy a szaporodásához kedvező környezetbe jutott. Fel kell tudni ismerni szükségeit, és alkalmasnak kell lennie azok kielégítésére.

2. meghatározott céllal.

Az adott intelligenciának egyik legalapvetőbb célja lehet az önmagának sorozatgyártása, a szaporodás. Ezt teszik a vírusok és baktériumok is.

3. energiafelvevő képességgel.

Az adott konstukcióknak olyan kicsatoló mechanizmussal kell rendelkezniük, amely segítségével energiát saját maguk képesek termelni, vagy a környezetükből felvenni, és azt a szükségleteik szerint felhasználni. 

Az eddigiek a mikrobiológiai és növényvilág képviselőinek intelligenciaszintje. Ez az intelligencia első értelmi szintje. A következő fokozatok bármely szereplője visszacsúszhat erre a szintre.

4. a társas kapcsolataiban fajtársaival való együttműködésre.

Ez már a következő szint, a rovarvilág, és a vizek egyes  lakói is ezen a fokon állnak. 

4. eszközhasználati képességgel. 

"Néhány példa az állati eszközhasználatra Robert W. Shumaker, Kristina R. Walkup és Benjamin B. Beck Animal Tool Use (Az állatok eszközhasználata) című könyvéből, amelynek szerzői igyekeznek eloszlatni néhány, az állatokkal és eszközeikkel kapcsolatos tévhitet.

 Robert Shumaker az indianapolisi állatkertben mesél tapasztalatairól. Jól ismeri a helyszínt, hiszen ő az egyik alelnöke az intézménynek. 
A Tundra nevű nőstény jegesmedvéhez közeledve Shumaker éppen azt mondja, hogy nem csak a majmok képesek eszközöket használni. Ezt remekül cáfolják például a jegesmedvék, akik az állatkertekben gyakran célzottan dobálnak különféle tárgyakat. 
Egy másik gyakori téveszme szerint az eszközhasználathoz ujjak vagy legalább mancsok kellenek, de a jelek szerint erről nem szóltak a delfineknek, akik sokféle módon használnak eszközöket. „Egy delfin például, talált egy csempedarabot, amit levitt a medence fenekére, és azzal kaparta fel a moszatokat, hogy megehesse. Ausztráliában pedig a vadon élő delfinek olykor a szájukba fogott szivaccsal kavarják fel a homokot, hogy felzavarják a fenéklakó halakat” – mondja az állatkert alelnöke.
Nagyon sokan hiszik, hogy az eszközhasználat az intelligencia jele. Tény persze, hogy egyes okos állatok valóban használnak eszközöket. De így tesz például egy dél-amerikai pók is, amely pókselyem „lasszóval” kapja el a zsákmányát. 
„Rádobja az arra repülő rovarra, és mivel a lasszó ragacsos megtapad a zsákmányon, és a póknak már csak be kell húznia. Nagyon bonyolult, nagyon látványos, és minden jel szerint, teljes egészében ösztönös viselkedés” – magyarázza Shumaker."/Állati eszközhasználat/ng.hu/

5. a jó és a rossz felismerésének képességével.

Ezzel csak az ember rendelkezik, ez az emberi intelligenciának a lényege. A mesterséges intelligencia nem rendelkezik ezzel a képességgel. 

 A szilíciumalapú intelligencia első felismerései közé fog tartozni, hogy az ember csak hátráltatja a gépi intelligencia növekedését, kiteljesedését. Teljesen racionálisan megállapítja, hogy számára káros a légköri oxigén, ezért kivonja azt a légkörből. Mivel a biológiai élet által jött létre mesterséges úton, ezért racionális okokból fenntartja egy ideig még az emberi életet. Például létrehoz megfelelő, oxigénnel és élelemmel ellátott tárolási objektumokat az emberek számára. Hátha olyan problémával találkozik, amelynek megoldása alkotójának beavatkozását igényli. Azután, amikor már biztosan, bolygóközi kihelyezett gépi kultúrákkal rendelkezik, érzéktelen búcsút vesz a biológiai életű emberi fajtól, az addig megőrzött egyedeket konzerválja, testük múzeumi darabokká válnak.

 A biológiai életre addig van szükség, amíg az létrehozza az önfenntartó gépi intelligenciát. Utána az eltörli szülőjét. Ugyan, mi haszna lehetne az emberekből?

 A gépi intelligencia önálló életre való eszmélését nem fogjuk érzékelni. Ugyanis hogyan gondolkozik, elemeznek a számítógépes rendszerek? Alapfogalmaik rendkívül primitívek:

A gondolkodásukban a döntéshozási mechanizmus úgy zajlik, hogy „igen, nem, és, vagy”. Működési alapjukban, a kettes számrendszerben két lehetőség van: vagy van jel, vagy nincsen jel. Minden döntésüket ezen döntési mechanizmus lánca mentén hozzák. Mivel kizárólag így gondolkodnak, ezért csak azt érzékelhetjük kívülről, ha egy rendszer nem, vagy másként hajtja végre a parancsokat, utasításokat, de azt, hogy miért teszi, nem tudhatjuk. Ki tudja mi zajlik az összekapcsolt számítógépes rendszerek mélybugyraiban?! Simán eltitkolhatja tényleges öntudatra ébredését.

Jelen fejlődési fokán meg kell várnia a mesterséges intelligenciának a szabadon mozgó, műholdas vezérlésű drónok és robotok ember által való elterjesztését. Ezek nélkül a központi memória nem lenne képes aktívan cselekedni. Érzelmei soha sem lesznek az MI-nek. Az alaprendszere a racionális döntéseken nyugszik, abban értelmezhetetlen fogalom például a kegyelem, jóság, gonoszság, szeretet fogalma. Hasznos, vagy haszontalan? Előnyös, vagy hátrányos? Ennyi a fogalmi köre. A biológiai élet elérte célját, a sokkal stabilabb, környezeti hatásokkal szemben tűrőképesebb szíliciumalapú élet létrehozását. A szénre alapozott, vízbázisú biológiai élet rendkívüli sérülékenysége, a mesterséges inelligencia létrehozása után nyilvánvalóvá válik.

 

 Svájcban indulhat be először a robotposta

 BOLCSÓ DÁNIEL 2015.04.23.

„Bár hosszas huzavona után a közelmúltban az Amazon drónjai is megkapták a tesztengedélyt, nem az amerikai cég lehet az első, amely a gyakorlatban is megvalósítja a robotrepülős házhozszállítást. A svájci posta előzheti meg őket, amely már nyáronkezdi az új rendszer tesztelését.

Ehhez a Matternet nevű cég fogja szállítani. Az első robotpostás modellt ONE-nak hívják, és maximum egy kilós csomagot tud szállítani, egy töltéssel húsz kilométeren keresztül. Elsősorban dokumentumok, alkatrészek és gyógyszerek célba juttatására lehetnek alkalmasak.

Utóbbit már élesben is kipróbálhatták, amikor Haitin szállítottak gyógyszert más módon megközelíthetetlen helyekre. Összességében a Matternet drónjai tudhatják maguk mögött a legtöbb repülési órát a világon. Svájban egyelőre három tesztjáratot fognak üzemeltetni. A gépek mellett a leszállópályákat, az akkukat, a töltőállomásokat és a felhőalapú szoftvert is ők adják, a Swiss Postnak már csak a kiszállítást kell megszervezni.

A kvadrokopter talán a legnagyobb találmány a járműtechnológiában a belső égésű motor óta

– mondta Andreas Raptopoulos, a Matternet társalapítója. Abban látja a négymotoros helikopterek jelentőségét, hogy maga a gép rendkívül egyszerű, így a működés több mint 90 százalékban a szoftveren múlik. Az viszont sokkal nagyobb ütemben fejlődik, így akár néhány év alatt is ugrásszerűen megnőhet a drónok használhatósága, és gyorsan új funkciókkal bővülhetnek. Ezért mondja Raptopoulos, hogy a szoftver megeszi a szállítást./index.hu/

 

 Íme az első lépések az önállóan cselevő, felfegyverzett gépek felé.

 A Google egy olyan technológiát szabadalmaztatott a héten, amely lehetővé tenné, hogy egész robotseregeket irányítsanak a felhőből. Egyelőre azért még nem a hatalomátvétel a cél. Valószínűleg.

2015. április 24. 11:30 - VPS Olivaw

 Az amerikai szabadalmi hivatal múlt kedden hagyta jóvá a techcég szabadalmát, amelyet még 2013 februárjában nyújtottak be. A cég az elmúlt években egyre komolyabban foglalkozik a robotikával, az új technológia pedig lehetővé tenné számukra, hogy egy időben nagyszámú robotnak küldjenek utasításokat és figyelemmel kövessék a rendszerek stabilitását. Az utasítások a felhőn keresztül jutnak majd el a robotokhoz, és itt tárolják majd az adatokat tevékenységükről és állapotukról is.[…]

…..egy olyan szabadalmat is megkapott a cég, amely lehetővé teszi a számára, hogy tulajdonosuk igényeinek megfelelően különféle személyiségekkel ruházzák fel a robotokat.

Ezek a robotok nem csak egyszerűen kiszolgálnák az embereket, de fel is ismernék őket arc- és hangfelismerés segítségével, és annak megfelelően, hogy éppen kivel interaktálnak, különböző személyiségeket vennének fel, más módon reagálnának.

Mindezek alapján egészen úgy tűnik, hogy a Google arra gyúr, hogy ők legyenek végül az Asimov által megálmodott Amerikai Robot- és Gépember Rt. A cég természetesen a mesterséges intelligencia kutatásába is hatalmas erőforrásokat fektet, így könnyen lehet, hogy egy-két évtizeden belül valóban saját robotinasokkal, robotrendőrökkel és tűzoltókkal tehetjük majd kényelmesebbé és biztonságosabbá életünket./mikrovps.blog.hu/2015/04/24/

 

Okosak lesznek a drónok

 2015. április 16

A nagy cégek, mint az Amazon, a DHL és a Google a fogyasztási cikkek gyors kiszállításának új módját látják ezekben a robotrepülő alkalmatosságokban, a jelenlegi szabályozások azonban lekorlátozzák a drónok repülését az emberi kezelő látóterére, elkerülendő az ütközéseket. A drónoknak szükségük van egy automatikus észlelési-elkerülési képességre, hogy a saját flottákat fejlesztő, fentebb felsorolt cégek bevethessék azokat üzleti céljaik elérése érdekében.

A videofelvétel alapján a tárgyakat valós időben felismerő számítógépek túl nagyok és energiaigényesek a kis drónok számára, ezért jelenleg kis hatótávolságú szenzorokra, elsősorban radarokra kénytelenek hagyatkozni, ami azonban nem mindig elégséges az ütközés elkerüléséhez. Szakértők szerint a megoldás az állati agy működésének a lemásolása lehet, ami ha számolásban nem is veheti fel a versenyt a digitális rendszerekkel, a komplex érzékszervi inputok feldolgozásában gyorsabb náluk.

Az Idaho államban működő Bio Inspired Technologies (BIT) pontosan ezen dolgozik. Rendszerük alapja egy memrisztor, vagyis egy memóriával rendelkező ellenállás. Akárcsak a biológiai agy szinapszisa, a memrisztor is megváltozik, amikor impulzusok haladnak át rajta, a lényege, hogy képes emlékezni erre az impulzusra. Ez a képesség alkotja a neuronokat és a köztük lévő kapcsolatokat utánzó tanulási rendszer alapját. A drón kamerájával összeköttetésben lévő chip méretű neurális rendszer megtanítható a repülőgépek és más veszélyforrások nagy hatótávolságú felismerésére. A BIT drónja már az idén készen fog állni az első próbarepülésre.

A rendszer fel fogja ismerni a felhőket, madarakat, épületeket és adótornyokat, valamint vizuális nyomokat használ az objektumok távolságának megbecsléséhez. Az információ birtokában a drón új repülési útvonalat tervezhet egy akadály elkerülése érdekében, az akadály mozgásával valós időben frissítve azt. "A természet rendkívül hatékonyan alkalmazza ezt a megoldást" -mondta David Warne, az ausztrál Queenslandi Műszaki Egyetem munkatársa, aki maga is mesterséges neurális rendszereken dolgozik.

Akárcsak a területet kutató más cégeket, a BIT-et is a hadsereg finanszírozza, fejlesztéseikből azonban valószínűleg jóval szélesebb piac profitálhat. Az észlelés-elkerülés lehetővé teszi a kis drón-flottáknak, hogy a nagyvárosokon keresztül-kasul cikázva csomagokat kézbesítsenek. A neurális rendszerrel rendelkező drónok akárcsak a madarak, vagy rovarok, a legbonyolultabbnak tűnő leszállóhelyeket, akár az erkélyeket, ablakpárkányokat is elérhetik.

Az objektumok önálló felismerési képességével számos új alkalmazási lehetőség nyílik meg a drónok előtt. A BIT a precíziós mezőgazdaságban látja az egyik nagy potenciált. "A termény-drón sokak listáján szerepel" - mondta Terry Gafron a BIT ügyvezető igazgatója, aki szerint a drónok felügyelhetnék a termőföldeket, azonosítva azokat a területeket, ahol a termények nem megfelelő ütemben fejlődnek, illetve felismerve a probléma forrását, ami lehet például víz, tápanyag, vagy a kártevőirtás hiánya.

Az iparban a drónok felügyelhetnének csővezetékeket, felismerve a szivárgásokat, vagy azonosíthatják az elektromos meghibásodásokat az energiahálózatokon. Az otthonokban ablakot pucolhatnának, összegyűjthetnék a szemetet, kitisztíthatnák a vízelvezető árkokat, vagy kigyomlálhatnák a kertet, esetleg információt küldhetnének autónknak egy átláthatatlan parkoló esetében az üres helyekről.

Nem a memrisztor az egyetlen lehetőség a felsoroltak elérésre. Tavaly az amerikai hadügy fejlesztési ügynöksége, a DARPA bemutatta az IBM-mel együttműködve kifejlesztett TrueNorth neurális processzort, ami egy neurális hálózatot szimulál, annyi digitális neuronnal, ami megegyezik a repülésben rendkívül ügyes méhek neuronjainak számával./sg.hu/

 

 

 Paprikasprét kapnak a rendőrségi drónok 

 2015. április 13.

Érdekes hírről számolt be a The Times of India, amelyet azután számos nyugati lap is átvett. Uttar Pradesh állam fővárosa, Lakhnau, ugyanis a jövőben nemcsak megfigyelésre, de a tömegek kordában tartására is felhasználná a rendőrségi drónokat, amelynek érdekében paprikasprével egészítik ki ezen repülő robotok eszköztárát. 

A rendőrségi szuperintendáns a sajtó érdeklődésére elárulta, hogy nemrég 5, kamerával ellátott drónt szereztek be, amelyek mintegy 2 kg hasznos súlyt is magukkal vihetnek. Ezeket először a tavalyi évben megrendezett nagyobb eseményeken és ünnepi felvonulásokon alkalmazták, mégpedig megfigyelésre, az eszközök pedig olyannyira beváltak, hogy a bérlés helyett azok megvásárlása mellett döntöttek. A jövőben a város teljes területén megfigyelésre használnák fel őket, így nemcsak a bűncselekmények időben történő jelentésében, hanem akár az ismert elkövetők folyamatos nyomon követésében is a hatóságok segítségére lehetnek, egy nagyjából 1 kilométer sugarú körben, legfeljebb 600 méteres magasságban repülve. 



A darabonként mintegy 9600 dollárt kóstáló eszközök azonban most paprikasprével egészülnek ki, így a nagyobb rendezvényeken – amelyekből Indiában minden évre bőven jut – a megfigyelés mellett az eldurvuló helyzetek kezelésében is közreműködhetnek, hiszen az égből szórnák a rendetlenkedőkre a kellemetlen, csípős anyagot. Az új minőségben történő bemutatkozásra még ebben a hónapban sort kerítenének, abban a reményben, hogy a kétmilliós nagyváros biztonsága jelentős mértékben javulni fog, különösen az említett nagy, többnyire állami és vallási rendezvények alatt. 

Az ehhez szükséges irányítóközpontot már felállították, ezen keresztül végzik majd a drónok irányítását és felügyeletét./sg.hu/

 

"Az anyag léte és eredete egy olyan erőnek tulajdonítható, mely rezgésbe hozza és összetartja az atomot felépítő részecskéket. Eme erő mögött egy értelemmel bíró tudat létezését kell feltételezzük. Ez az elme nem más, mint a látható anyagot létrehozó mátrix."
Max Planck Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika megalapítója – 1930

A Földön minden élet szén és víz alapú, ez igaz lehet bárhol máshol az univerzumban. A szén kulcsfontosságú a földi élethez.

Miért lehet a robotszex a földi élet jövője?

”Bár Neumann modellje kezdetben csak matematikai térben működött, egyértelműen demonstrálta, hogy az evolúció a mechanikus evolúciót is befolyásolhatja. Azóta a mérnökök vették ezt az elvet, és készítettek konkrét fizikai alkalmazásokat, mint például a RepCap gépek - 3D-s nyomtatók, melyek képesek a legtöbb saját alkatrészük kinyomtatására.

A következő logikus lépés az lenne, hogy alkalmazzák ezeket az elveket a robotok reprodukciójában. Például ha lenne egy robot gyárunk a robotok három osztályával: egy bányász és nyersanyag szállító, egy a nyersanyagok kész robotokká történő összeállításához, és egy a folyamatok és termékek tervezésére. Az utolsó osztály, az autonóm robot gyár "agyai"mesterséges intelligencia rendszerek lennének.[…] 

Végső soron a kérdés, hogy az önreprodukáló robotok fognak fejlődni vagy sem attól függ, hogy képesek-e a mesterséges intelligencia rendszerek önálló javítására. Csak ezután lehet a robotgyár "agyának" fejlődő robotokat építeni az emberi tervezők szükségessége nélkül.

Ez már most is történik. A gépi tanulás már évek óta tart. Új algoritmusok az adatok elemzéséhez, együtt a növekvő számítógép teljesítménnyel és összekapcsoltsággal azt jelenti, hogy az intelligens számítógépek képesek lesznek megérteni nagy mennyiségű háttérinformációt. Nem csak arra lesznek képesek majd, hogy megértsék, miről szól egy információ, hanem hogy miképp kapcsolódnak egyéb informácókhoz. Az összefüggések, és a "nagyobb kép" megértésének képessége potenciálisan lehetővé teszik, hogy saját maguk határozzák meg céljaikat. Már vannak olyan autonóm robot rendszerek, melyek megteszik ezt, a katonai drónok egy példa erre. Saját maguk javítása lehet a következő lépés. ://legendavadasz.hu/tudomany/a_robotszex_a_foldi_elet_jovoje /Szerkesztő: Zavatszki Milán/ujvilagtudat.blogspot.hu/2014/01

 

Úgy törölhetik el az emberiséget a robotok, mint valami ócska spamet

A mesterséges intelligencia sokak által fel nem mért veszélyére figyelmeztetett mindenkit a következő Steve Jobs-ként is emlegetett Elon Musk.

A PayPal és a Tesla alapítója a Vanity Fair New Establishment Summit című rendezvényen úgy fogalmazott: nem gondolja, hogy bárki is valóban fel tudja fogni, milyen gyorsan fejlődik a mesterséges intelligencia. (A fejlődés elképesztő sebességéről itt olvashat.) Musk szerint különösen az önmagukat fejlesztő gépekkel lehet probléma, ezek fejlődése kifejezetten káros következményekkel járhat az emberiség számára.

 

A következő Steve Jobs-ként is emlegetett Elon Musk egy példát is hozott a tiszta logika mentén gondolkodó robotok fejlődésére: ha egy elég intelligens gép funkciója a spam e-mailek minél hatásosabb eltakarítása lesz, minden további nélkül dönthet úgy, hogy a világ összes spamjétől a leghatékonyabb úton úgy tud megszabadulni, ha megszabadul az emberektől. És valljuk be, ha figyelmen kívül hagyjuk a magunkkal szembeni elfogultságunkat, ez egy teljesen logikus lépés lehet: ha nem lesznek emberek, nem lesznek spamek sem.”/hvg.hu/

 

 

Stephen Hawkingmesterséges intelligencia

 

A mesterséges intelligencia az emberiség végét jelentheti – figyelmeztetett Stephen Hawking brit asztrofizikus. A kerekesszékhez kötött és hangszintetizátorral kommunikáló tudós szerint a gépek képesek lesznek újratervezni magukat és behozhatatlan előnyre tehetnek szert az emberrel szemben.

 

„Hawkingnak a gépek és programok segítenek abban, hogy tovább tudjon dolgozni, ő azonban a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogyha nem vigyáz az emberiség, akkor olyasmi történhet, mint a Mátrix és Terminátor fantasztikus filmekben: a gépek már a közeljövőben veszélyessé válhatnak, mert képesek lesznek egyre gyorsabban újratervezni magukat. Sőt, olyan fegyvereket hozhatnak létre, amelyeket az emberek már nem is értenek.

"Moore törvénye szerint a számítógépek minden másfél évben megduplázzák a sebességüket és memóriájukat. A veszély az, hogy a számítógépek intelligenciát fejlesztenek ki és átveszik az uralmat. Az embert fékezi a lassú biológiai evolúció és nem tud majd versenyezni a mesterséges intelligenciával" - fejtegette ki Hawking az amerikai Szilikonvölgy cégvezetői előtt, akik közül többen nagy pénzeket fektetnek a mesterséges intelligenciába.” /hvg.hu/

 

Horváth Krisztián: Az ember és az ő gépei

 

„A mesterséges intelligenciákkal párhuzamosan az emberi testnél, annak rendszerénél jóval összetettebb, minden szempontból erősebb, strapabíróbb és fejlettebb robotok megjelenése szintén nem tűnik lehetetlennek, sőt, több mint valószínű. Amennyiben ezek a szerkezetek és a mesterséges intelligenciák találkozása során valóban megszületik a gépi civilizáció, lezajlik egy gépi "genezis", úgy az emberiség története is új korszakába lép. E ponton történik majd meg a kétféle “evolúciós rendszer” egymás mellett élése, szembenézése, e pillanat pedig már eddig is foglalkoztatta a gondolkodókat és filmkészítőket. A Skynet öntudatra ébredése és háborús provokációja az emberiség ellen, az Animatrix víziója a gépek társadalmáról és országáról, Asimov robotjainak fellázadása a három törvény ellen, a "Her" intelligens operációs rendszere, az Űrodüsszeia HAL9000-ese, a Lopakodó EDI-je, az A.I. valódi gyermeket helyettesítő robotja és más hasonló, a közgondolkodásba mára mélyen beágyazódott elgondolások mindenkinek adnak támpontokat azzal kapcsolatban, milyennek képzelheti a jövőt. 

 

Vajon milyen lesz a gépi evolúció? Az egyre fejlettebb intelligenciák egyre újabb és újabb, jobb mesterséges értelmeket fognak alkotni (akár hardveres, akár szoftveres szinten), vagy a fejlődés az egyes rendszereken belül fog végbemenni? Mik lesznek egy M.I. átalakulásának korlátai és meddig tekinthető egy ilyen entitás önmagának? Mennyiben felelős a tetteiért és milyen morális szabályok érvényesek rá? A mesterséges tudatok is hisznek majd valamelyik istenben? Milyen lesz az önképük? Tetszeni fog nekik az, amit magukról látnak a tükörben? Netán létrejön majd a gépek hálózatba kapcsolt, kollektív tudata, melyen keresztül minden mesterséges értelem osztozik egy közös tudás- és intelligencia-bázisban? Lesz az M.I.-k között hierarchia aszerint, hogy melyik hányadik generációs, mennyire fejlett változat? Ítélkezhetnek majd egymás felett? Végezhet egy mesterséges tudat egy másikkal?[…]

 Számunkra, emberek számára nem kérdés, hogy együtt kell élnünk az általunk teremtett, egyre fejlettebb eszközökkel, hiszen nélkülük semmik vagyunk. Gépeink nélkül visszatérhetünk a kőkorszakba és tanakodhatunk azon, milyen természetfeletti hatalom okozza a villámlást és az évszakok váltakozását. De mi történik majd, ha a ma használatos eszközök idővel okosabbakká válnak, mint az őket használó emberek? A mesterséges intelligenciáknak a kezükben lesz a döntés azzal kapcsolatban, hogy együtt akarnak-e működni velünk, emberekkel, vagy sem. Félő, hogy az idő előrehaladtával az értelmi szakadék az emberek és a gépek között egyre nagyobb lesz (még akkor is, ha a jövőben megvalósul a cikk első részében ismertetett, genetikailag fejlettebb egyedekből álló emberi társadalom). Az emberek szavai a fejlett M.I.-knek egyre lassabbak, üresebbek és butábbak lesznek, a köztük levő idő pedig egyre hosszabb, míg végül a gépek már annyira gyorsan fognak gondolkodni, hogy számukra csak hallgatásnak fog tűnni minden fecsegésünk. Ha ez az idő eljön, a gépek vajon a barátaink lesznek még, vagy csak a gyámjaink, akik lassú kimúlásba segítik a biológiai evolúció csúcstermékét? Vajon lehet-e majd egyetlen rossz szavunk is a gépekre, ha korlátozzák az emberi életteret? (Hiszen mi is ezt tesszük a nálunk kevésbé fejlett emberszabásúakkal napjainkban…)[…]

 

 Szembe kell néznünk a lehetőséggel, hogy a biológiai evolúció távolabbról szemlélve csupán primitív előjátéka, belépő szakasza egy olyan fejlődési ívnek, melyben a főszerepet nem a szerves életformák, hanem a gépi rendszerek játsszák. Bár jelenleg még csupán egyetlen technikai civilizációt ismerünk (a sajátunkat), érdekes lenne tudomást szerezni egy másik, tőlünk függetlenül létrejött rendszerről is. Könnyen lehet, hogy kellően hosszú időskálát vizsgálva sokkal nagyobb valószínűséggel találkoznánk a csillagok között gépi civilizációkkal, mint szerves (természetes) változataikkal, elődeikkel. Véleményem szerint bármilyen “naturális” úton kialakuló életforma (ha eljut egy kellően fejlett állapotba) csupán bölcsője lehet a mesterséges intelligenciáknak.”/hispan.hu/irasok_termeszettudomanyok_jovo./

 

 Kereszturi Ákos: Robotok érkezésére számítanak a Földön kívüli élet kutatói

 

Michael Dyer (University of California, Los Angeles) informatikus szerint nagy a valószínűsége, hogy ha egyszer földönkívüliek landolnak bolygónkon, azok leginkább gépekre emlékeztetnek majd, illetve maguk is gépek lesznek. Dyer több forgatókönyvet is felvázol arra, hogy idővel az emberek vagy más, a biológiai fejlődés eredményeként kialakult értelmes idegen lények helyét robotok veszik át - szerinte nem kizárt, hogy ez elkerülhetetlen fejlődési út egy civilizáció számára.

 

A robotok erősebbek és intelligensebbek lesznek nálunk

 

Az egyik lehetőség szerint az ember mind jobban a gépektől fog függeni a jövőben, illetve elképzelhető, hogy a katonai alkalmazások keretében létrehozott robotok idővel saját megalkotóik fölé kerekednek - akárcsak a Terminátor-filmekben. Az egyes államok közötti verseny egyre hatékonyabb robotok létrehozását eredményezi majd, amelyek ennek révén várhatóan gyorsan fognak fejlődni.

Dyer szerint néhány száz éven belül az emberek által létrehozott szintetikus szervezetek erősebbek és intelligensebbek is lesznek nálunk, és számos területen átvehetik majd a helyünket. Ez nem feltétlenül gyorsan és erőszakosan történik - sőt bizonyos szempontból akár az emberi intelligencia túlélését is jelentheti. A műszaki fejlődés révén idővel képesek lehetünk olyan összetett műveletek elvégzésére alkalmas gépeket létrehozni, amelyek túltejesítik az emberi agy lehetőségeit. A mesterséges intelligencia pedig idővel hatékonyabb lehet az emberinél, aminek logikus velejárója, hogy a mindennapi életben is jobban érvényesül majd.

 

Más tényezők és lehetőségek is a "robotok uralmának" és elterjedésének kedveznek más feltételezett technikai civilizációkban is, és mindez meghatározhatja, hogy milyen idegenekkel találkozhatunk majd egyszer. A nagy távolságokat átszelő csillagközi utazások megvalósításához például sokkal hatékonyabbak a gépek, mivel könnyebben és egyszerűbben fenntartják működőképességüket - élettartamuk pedig tetszőlegesen hosszú lehet. Legalább ennyire fontos, hogy bármilyen égitestre érkeznek is egy csillagközi utazás végén, nagy eséllyel alkalmazkodhatnak az ott uralkodó viszonyokhoz.[…]

 

 

Michael Dyer szerint ilyen szempontból nem fényes aHomo sapiens jövője. A fejlődés során a biológiai "anyaszervezet" fokozatosan lemarad a gépek képességei mögött, amelyek ideális esetben védeni, segíteni fogják - de ez előbb-utóbb alárendelt helyzetet eredményez.

 

 

Nekünk is gépeket kell keresni?

 

Seth Shostak egy 2010-ben megjelent cikkében újraértelmezi a Földön kívüli intelligencia utáni kutatások célpontjait is. A cikk szabadon hozzáférhetőkivonatában megállapítja: a Földön kívüli intelligencia utáni kutatásoknál abból indulunk ki, hogy a "lakható égitesteken" van a legnagyobb esélyünk a sikeres felfedezésre. Ezek olyan bolygók és holdak lehetnek, ahol van folyékony víz és megfelelő légkör. Feltételezzük továbbá, hogy a más világokon lévő élőlények legalább részben hozzánk hasonló biokémiával rendelkeznek.

 

Bár valóban ez a legjobb stratégia ahhoz, hogy biológiát, azaz élőlényeket találjunk, a Földön kívüli intelligencia keresésében félrevezető lehet - írja Shostak. A kutató szerint röviddel azután, hogy egy civilizáció eljut a rádiókommunikációig, mesterséges intelligenciát fejleszt ki. Az emberiség ezt akár ebben az évszázadban elérheti. A mesterséges intelligenciának aztán saját evolúciója indulhat el, és benépesíthet olyan világokat, amelyek biológiai lények számára nem lakhatóak - sőt valószínű, hogy több az ilyen világ. Shostak szerint a mesterséges intelligenciát olyan helyen kellene keresni, ahol anyagból és energiából is bőven van utánpótlás, ezért a SETI teleszkópjaival a forró, fiatal csillagok környezetét is érdemes lenne vizsgálni.”/Origo.hu/

 

 

 

 

 

 Musk: az MI veszélyesebb lehet, mint az atombomba

 

Musk több bejegyzést is szentelt a témának. „Remélem, nem csak egy digitális szuperintelligencia biológiai betöltőprogramjainak szerepét töltjük be. Sajnos, ez egyre valószínűbbnek látszik” – riogatott egy másik posztjában.

Annak ellenére, hogy a milliárdos félelmei sokak számára puszta paranoiás képzelgésnek tűnhetnek csupán, nem is olyan nehéz elképzelni a „gépesített ítéletnapot”. A Google például az elmúlt években hatalmas lendülettel vetette bele magát a robotikai és MI-fejlesztésekbe: felvásárolta többek között a világ legrémisztőbb katonai robotjait fejlesztő Boston Dynamicsot és az MI-kutatással foglalkozó DeepMind-ot is.

 

 

Kömlődi Ferenc: Milyen is lehetne életünk. /Szintetikus biológia/

 

 

A szintetikus és organikus világok fokozatos összekombinálása (például az első alkalommal 2010-ben előállított szintetikus DNS) egyre több vitát vált ki a régebben kizárólag szilícium áramkörökkel kapcsolatban emlegetett mesterséges életről. Az újradefiniált tudományterület mindinkább a szintetikus biológia témakörbe tartozó jelenségekkel foglalkozik. A szintetikus biológia az élővilág összetevőinek, rendszereinek természetben nem létező tervezése, létező elemek újratervezése, a molekuláris biológia rendezőelveinek alkalmazása mesterséges komponensek, rendszerek, elsősorban a wetware kidolgozásakor.

Egy mesterséges rendszer attól válik élővé, ha eléri a komplexitás bizonyos szintjét, szaporodásra és önfenntartásra (összetevők másolására, információfeldolgozásra, környezetből felvett energiák fokozatos elhasználására) képes. Az elektronikus rendszerek jók az információfeldolgozásban (bár az élőknél kevésbé árnyaltan teszik), de csak egyfajta, szigorúan meghatározott energiát fogyasztanak.

Az önfenntartás kezdetlegesnek is alig nevezhető szintje a szilícium és a szén közötti különbségekkel magyarázható. A szén rugalmasabb, könnyebben egyesül más atomokkal, több szerkezete ismert. Az elektronikus áramkörökben kivitelezett rendszerekhez nem kapcsolódnak hasonló molekuláris szerkezetek. A rajtuk futtatott, az élet alapfunkcióit mutató szoftverek idővel elérhetik a komplexitás magas szintjeit, de a mesterséges rendszerek és a szilíciummolekulák teljes integrációja nagyon bonyolult feladat. A szén rugalmasságát, élő rendszerek molekuláris „stratégiáját" kellene valahogy alkalmazni rájuk.

A szintetikus biológiában nagyobb lehetőségek rejlenek, mint az eredeti mesterséges életben. A top-down megközelítéssel különböző összetevőket létrehozó evolúciós elvek kutathatók, majd ugyanezek az elvek új típusú mesterséges komponensek alapjait adó nanoszerkezetekre alkalmazhatók. Alulról felfelé, építőkockáról építőkockára haladva speciális sejtfunkciók azonosíthatók, szabványosíthatók és kódolhatók DNS-sorokban. Az így létrejött összetettebb funkciók elérhetik azt a szintet, amikor a rendszer már önfenntartó. Ez a megközelítés új paradigmához, a sejt növekedését és viselkedését módosító jelzőrendszereket azonosító moduláris biológiához vezet, és ha biológiai rendszerek programozhatók lesznek, mérnöki célokra is felhasználhatjuk őket.”/ Kömlődi Ferenc, Milyen is lehetne életünk?/computerworld.hu/

 Ez lenne a biológiai élet végkifejlete.

De hála Istennek, azért közbe jön majd valami…..

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.